Részlet Amorah Quan Yin - Szellemi átalakulás és öngyógyítás a Plejádok fényküldötteivel című könyvből


Ra szól

"Emberek, ti és a bolygótok - szellemi fejlődéseteket illetően - kivételes és csodálatos átalakulásnak néztek elébe. Olyan kvantumugrásra készültök, amilyenre nem volt még példa történelmetek folyamán. Ahhoz, hogy ezt jobban megérthessétek, először is az egész világmindenség kozmológiai felépítéséről kell szólnom néhány szót, arról, hogyan kering minden a Vagyok Aki Vagyok Nagy Központi Napja körül.

Ahogyan a ti szoláris gyűrűtök - mi ezt a kifejezést használjuk Naprendszer helyett - a Galaktikus Középpont körül kering, úgy maga a galaxis egymásba kapcsolódó körök mentén halad az űrben; tulajdonképpen egy nagy, kozmikus spirálpályát ír le. A Nagy Központi Nap körül egy teljes kör megtétele több milliárd évet vesz igénybe; ezután a galaxis átlósan elmozdul, és bekapcsolódik a kozmikus spirál következő gyűrűjébe.

Amikor ez a rézsútos átkapcsolódás megtörténik egyik gyűrűből a másikba, a galaxis minden bolygója és naprendszere, valamint azok lakói egy új fejlődési ciklusba lépnek. Ebben a pillanatban is ennek az előkészületei zajlanak. Ráadásul a földi emberiség életében ezúttal nemcsak egy 26 000 éves Föld-Nap-Plejádok ciklus ér véget, hanem a Galaktikus Középpont körüli keringés 230 millió éves periódusa is lezárul, továbbá a Nagy Központi Nap körüli, végtelen hosszúságú körpálya két végpontja is most záródik.

A három ciklus szinkronban van egymással, és a spirális körtáncban hamarosan egy hármas eltolódás fog bekövetkezni, ami kifejezetten kritikus átmeneti időszakot eredményez. Az eddigi „tánc" véget ér, és új veszi kezdetét. A cél az, hogy a váltás közben „senki ne taposson a másik lábára", s akkor azon nyomban egy még felemelőbb, még kifinomultabb „lépéskombinációjú" tánc kezdődhet.

S hogy mindez milyen összetett hatással van a Föld planetáris fejlődésére? Nos, amikor hovatovább 150. 000 évvel ezelőtt véget ért az utolsó, 100 000 évig húzódó jégkorszak, a földi Tejútrendszer akkor tartott a nagy kozmikus spirál következő gyűrűjébe való átlós elmozdulás középidejénél. Hogy képletesen mondjam: a régi tánc zenéje attól fogva kezdett lecsengeni, és a zenekar hangolni kezdett egy új ütemre. Annak érdekében, hogy a spirálban következő evolúciós lépcsőfokot meg tudja lépni, a galaxisban egy tisztulási periódus vette kezdetét - a múltbéli karmikus terhek törlesztése 2012-ig fog beteljesedni.

A nagyobb ciklusok végén mindig történik egy efféle karmikus tisztulás. Minden, ami az előző evolúciós spirálban addig megoldatlan maradt, most felszínre tör, és még egyszer lehetőség adatik a megoldás megkeresésére, a sors átalakítására és felülírására. Amikor ez a nagytakarítás véget ér, egy új fejlődési folyamat indul be, természetesen az Isten/lstennő/Vagyok Aki Vagyok terveivel és akaratával összhangban. A földi nagytakarítás pedig éppen mostanában ér véget.

Az efféle átmeneti időkben megszaporodnak az újjászületések, és nő a spirituális beavatások száma. A tudatosság kiteljesedése előtt új távlatok, új lehetőségek nyílnak, és ha tudattalanul is, de ilyenkor sokat tanulhat az ember az előző spirálkör tanulságaiból. Hogy újra a tánclépéses hasonlattal éljek: olyan ez, mint amikor a táncosok már minden mozdulatot megtanultak, és most feltörlik a padlóról a lépésnyomokat, hogy ezután szabadon mozoghassanak, s majd újabb, az eddigieknél is izgalmasabb, nagyobb kihívást jelentő lépéseket iktassanak be repertoárjukba. Eközben a zene üteme is felgyorsul, lendületesebb tempóra ösztökélve a táncosokat.
A galaxisnak a nagy kozmikus spirál következő gyűrűjébe való átcsúszása és a Föld 26 000 éves keringési ciklusváltása egy időben, 2013-ban fog bekövetkezni. Addigra a következő események fognak lezajlani a világban:
(1) A Földön pólusváltás történik, ezáltal megváltozik a bolygónak a Naphoz viszonyított helyzete.

(2) Ezzel egy időben a Napban is hasonló pólusváltás történik, minek következtében megváltozik a Plejádokhoz viszonyított helyzete.

(3) A Plejádokon is bezárul az aktuális spirálkör, tehát az egész csillagrendszer Orionhoz viszonyított helyzete is átalakul.

(4) Az Orion ettől teljesen felbolydul majd, és lezajlik rajta egy nagytakarítás. Földi időben mérve huszonnégy órára, az egész Orion-öv elsötétül, s ez idő alatt a rendszer minden bolygóján és csillagán pólusváltás megy végbe. Számtalan égitest el fog párologni, és az Orion, amely a mi tejútrendszerünk Galaktikus Középpontja és a más galaxisok közötti átjáró szerepét tölti be, felszentelten újra megnyílik majd. Az elmúlt (körülbelül) 300 000 évben ugyanis, mióta a Lant csillagkép lényei megszállták az Orion-övet, és lehetetlenné tették az átjárást, a galaxisok közötti kozmikus kapu szerepét a Szíriusz töltötte be.

(5) A Szíriusz, amely eddig kizárólag ennek a szoláris gyűrűnek és a galaxis ezen karjának szellemi központjául szolgált, most az egész világmindenség misztériumiskolájává lép elő.

(6) A földi szoláris gyűrű keringési pályaképe - amelynek középpontja eddig a Plejádok központi napja, az Alcyone volt - megváltozik, és az egész Plejádok-rendszerrel együtt a Szíriusz körül kezd el keringeni. A galaxis ezen karjának a Szíriusz lesz az új központi napja, a Plejádok pedig be fog olvadni a Szíriusz csillagrendszerébe.

2013 elején, mire ezek az előkészítő változások lezajlanak, az egész Plejádok-rendszere, amelybe nyolcadik csillagként a ti Napotok is beletartozik, magasabb iskolai osztályba lép, és a csillaghalmaz a Fényvárosoknak fog otthont adni. A Fényvárosok olyan lakóhelyek, ahol a népesség minden egyes tagja tisztában van a fejlődés szellemi törvényeivel, és tiszteletben tartja minden dolog szentségét. A Fényvárosok lakosai felismerik életcéljukat, és önmaguk, közösségeik és az egész létezés fejlődése és növekedése érdekeinek alávetve élik életüket. Más szavakkal, az Isteni Terv megvalósulásának szolgálatába állítják életüket, és elérik legalább a Krisztus-tudat szintjét.

A Plejád-rendszeren belül a ti Föld bolygótok és szoláris gyűrűtök az utolsó, amely ennek a változásnak a meglépése előtt áll. A másik hét plejádbeli gyűrűrendszer - a Hét Nővér - már jelenleg is spirituális misztériumközpontoknak és Fényvárosoknak ad otthont; 2013-ban, amikor beköszönt a Fény Korszaka, és kezdetét veszi az új tánc, természetesen ez a hét szoláris gyűrű is felemelkedik majd, hogy betöltse magasabb evolúciós funkcióját.

A 2012-es év végén és a 2013-as év elején bekövetkező szintváltást megelőzően a Föld testi-szellemi tisztuláson fog átmenni - az ezzel járó változásokat összefoglaló néven „bolygószintű módosulásoknak" nevezhetjük. Ezek a változások már elkezdődtek, jelenleg is folyamatban vannak, de ahogy Földetek szoláris gyűrűje egyre mélyebben hatol be a Galaktikus Középpont magas rezgéstartományú kozmikus kisugárzásába, az úgynevezett fotonövezetbe, úgy mind külsőleg, mind belsőleg ezek fokozatosan felerősödnek majd.

Az elmúlt időszakban ennek a fotonövezetnek a peremén haladtatok, hol kifelé, hol befelé sodródtatok, de 2000-re teljesen beléptek majd ebbe a rezgéstartományba, hogy a következő 2000 évet ebben töltsétek el. Szoláris gyűrűtök szellemi felébredését és az evolúciós robbanást elősegítendő, Napotokra és Földetekre szent kódokat továbbítanak majd a Galaktikus Középponton, a Szíriuszon, az Alcyone-on és a Mayán keresztül (ez utóbbi csillag szintén a Plejádok rendszerébe tartozik). Amint a kezdeti kódolások megtörténtek, Napotok tovább fogja sugározni ezeket a szent bevésődéseket a hozzá tartozó szoláris gyűrűbe. Ezek a fotonkilövellések és kódolások olyan magas rezgésszinten zajlanak majd, hogy azok elviselésére külön fel kell készíteni, rá kell hangolni emberi idegrendszereteket, érzelmi és elektromos testeiteket.

Sokan közületek már most is tapasztalják a változásokat: szellemi fejlődésetek és tisztulásotok jelei egyre erősebbek, ahogy Földetek ide-oda táncol a fotonövezet peremén. Az elkövetkező tizenhét évben ( megj : 1995-től számítva ) a rezgésszint-növekedés megállás nélkül gyorsul majd, mígnem a teljes Galaxis rááll új keringési pályájára, és a Föld megkapja beavatását, hogy misztériumiskolává legyen, és Fényvárosoknak adhasson otthont.

A 2013-ig hátralévő időben, amikor is megtörténik majd a Föld galaktikus Nap-beavatása, egyre több áradás, földrengés és vulkánkitörés fog bekövetkezni, a kontinensek arculata át- meg átrendeződik, végül pedig megtörténik a pólusváltás. Ti, akik ebben a pillanatban a Földön éltek, választás előtt álltok: eldönthetitek, hogy emberi lényekként készen vagytok-e a spirituális felelősségvállalásra, és így a Földön maradtok-e a 2013-as változásokat követő időkben is, vagy sem!

Mindazok, akik nem kívánnak a Földön maradni, a galaxis egy másik részében található bolygóra vitetnek majd, ahol folytatódni fognak karmikus leckéik, és az a háromdimenziós evolúciós folyamat, amelynek most is részesei. Azoknak viszont, akik maradni szándékoznak, el kell sajátítaniuk a Fény Korszakának új tánclépéseit, ehhez pedig a Ka-csatornák megnyitására és az isteni Ka-energia aktiválására van szükség.

Viszont ha a Ka áramlása nem lesz tökéletes, akkor a testetek nem lesz képes kiállni azt a rezgésszintváltást, amely a fotonövezet folyamatosan erősödő sugárzásával együtt jár. Ez a sugárzás fokozatosan kitölti majd a Föld atmoszféráját és az itt maradottak testét. A felkészülés megfelelő és egyedül járható útja tehát az, ha az ember egy, az új tánchoz szükséges színpadi jelmezt, Ka-sztümöt ölt magára.

Az 1987-ben megtapasztalt Harmonikus Konvergenciát úgy is felfoghatjátok, mint planetáris ébresztőóra-csörgést, amely minden bolygólakónak arra hívta fel a figyelmét, hogy tanulja meg az új tánclépéseket, és hozzáállásában tegye magáévá a „nyertes-nyertes" filozófiai eszméjét, amely a 2013-as szintváltást követően az egész bolygón érvényre jut majd. A jelzés arra szolgált, hogy az emberek ráeszméljenek a társteremtő szerepvállalás kölcsönös előnyökkel járó mikéntjére, és megértsék a magasabb szintű kollektív tudatossághoz való kapcsolódás szükségét.

A Harmonikus Egységesülés persze nem csupán egy kétnapos történés volt; egy huszonöt éves folyamatról van szó, amelyben még számos lehetőség adódik majd az arra éretteknek, hogy elhivatottságukat megerősítve a Föld és lakói szellemi fejlődésének szolgálatába álljanak.
Amikor egy ember elér egy bizonyos tudati fejlettségi szintet, éljen akár olyan területen, ahol hatalmas földrengések temetnek mindenkit maguk alá, vagy sodró árvizek pusztítanak el minden útjukba kerülőt, ő mégis túléli az eseményeket. Egyszerűen feljebb rezeg a következő dimenzióba, és halál helyett egyfajta szellemi emelkedettséget tapasztal meg. Az ilyen képességű ember akár segíthet is másoknak, hogy azok is befogadhassák szívükbe a Fényt, és kellőképpen megemelhessék a maguk rezgésszintjét.

Nagy földrengés, szökőár, tűzvész és egy bolygószintű módosulás helyszínén, ahol a felhalmozódott félelem, elutasítás. gyűlölet, mohóság és harag miatt besűrűsödik az asztrális világ. és eltorzulnak az energetikai körgyűrűk, a halálba térők nemegyszer abba a csapdába esnek, hogy ezen negatívumokat illuzórikus módon valóságosnak fogják fel. Holott a fénylények minden esetben segítséget nyújtanak azoknak, akik készek a megszabadulásra.

Azok az emberek akik ilyenkor a halál helyett a felemelkedést választják, magukkal együtt egész területeket rezegtethetnek át a magasabb világokba - ezeken a fénymezőkön menedéket találhatnak a fejlődni szándékozók, és ők is zökkenőmentesen léphetnek át a Fény honába. Azok, akik efféle szolgálatot tesznek embertársaiknak, még leszületésük előtt vállalják magukra ezt a feladatot, és többnyire előző életekből származó emlékeik vannak arról, hogy haldoklók lelkét segítik át a másvilágra.

Nincs mitől félnetek!
Azok, akik a Fény szolgálatának elkötelezettjei és maguk is Fényben élnek, egyszerűen átrezegnek a fejlettségükig megfelelő következő fokozatba. Mindenki másnak lépésenként lehetőség adatik a választásra: tapasztalataik alapján felmerülhet bennük a szellemi fejlődés igénye, avagy megmaradhatnak félelmeik és illúzióik rabságában. Nagyon fontos, hogy az ezekben a bolygószintű módosulásokban elhunytakról ne alkossatok elhamarkodott ítéletet!

Egyesek választják a természeti „katasztrófák" általi halált, mert magasabb tudatuk felismeri, hogy emberi megtestesülésük már túlságosan mélyre süllyedt a látszatok világába, és képtelen egyéb módon kitörni onnan.
Mások azért hagyják el ily módon a földi árnyékvilágot, hogy a fény honába segítsék a halálon velük együtt átmenőket, és követendő példával járjanak elöl a felemelkedés terén, mint arról korábban már beszéltem.
Megint mások azért választják a halálnak ezt a módját, mert készen állnak a Föld elhagyására, hogy ezután egy másik bolygón folytassák evolúciós pályafutásukat.
És megint mások egyszerűen azért halnak meg ilyenkor, mert fizikai szervezetük - akár genetikai elváltozások , akár sejtszintű mutációk miatt - a fennmaradó időben már nem képes arra, hogy az átlépéshez szükséges változásokat meg tudja valósítani a Földön.

Függetlenül attól tehát, hogy ténylegesen, avagy a felemelkedésre készek esetében látszólagosan ki miért leli halálát ilyenkor, a magasabb kollektív tudatnak mindenképpen van akkora befolyása az események alakulására, hogy véletlenekről szó sem lehet. Mindazok, akik elhagyják a fizikai síkot, maguk döntenek erről. Mindazok pedig, akik a Földön maradnak, felelősek azért, hogy támogassák egymást a fizikai túlélésben és a szellemi fejlődésben."

2013-ra a Földön maradóknak négy evolúciós alapelvet kell megérteniük és magukévá tenniük:

(1) A földi ember létének célja a fizikai, érzelmi, mentális és spirituális fejlődés.

(2) Minden emberi lény magában hordozza a fényből és szeretetből álló Isteni Lényeget, amelynek alaptermészete a jóság.

(3) A szabad akarat abszolút érvényű, univerzális joga mindeneknek, ám a tökéletesedés lehetősége abban rejlik, hogy saját szabad akaratunkat hittel és bizalommal alárendeljük az isteni akaratnak.

(4) Minden természeti létező szent és sérthetetlen, függetlenül attól, hogy egyéni szinten mennyire szolgálja a Magasabb Én szükségleteit.

A mai időkben közvetve vagy közvetlenül minden emberi lény szembesül ezzel a négy alapelvvel. Az erre vonatkozó planetáris törvény értelmében minden nagyobb időciklus lezárulását megelőzően - mint amilyennek ezúttal is elébe néztek -, minden egyes egyedet emlékeztetni kell arra a négy evolúciós elvre, amelyeket magáévá kell tennie. Lesznek, akik ehhez könyvekből kapják meg az üzenetet. Mások filmekből értesülnek majd róluk. Megint másoknak halálközeli élményük lesz, és megváltozva térnek vissza fizikai testükbe, hogy szeretteiknél is elősegítsék a szükséges változást. Sokakat angyalok. Felemelkedett Mesterek vagy maga Szűz Mária látogatnak majd meg; a 20. század már eddig is bővelkedett efféle jelenésekben.

A fejlődésre és nemesedésre való késztetés üzenete tudat alatt is továbbítódhat olyanoknak, akik testükön viselnek vagy maguknál hordanak, esetleg otthonukban őriznek és csodálnak különböző kristályokat vagy drágaköveket, illetve belőlük készült ékszereket. Mindezek persze csak példák arra, hogy a négy szellemi igazság hány meg hányféle módon kerül majd közlésre.

A ti dolgotok ebben a folyamatban az, hogy éljetek igazul, tanuljatok és törekedjetek a tökéletesedésre, imádkozzatok, hogy megismerjétek az Isteni Tervet és az abban betöltött szerepeteket, gyógyítsátok és tisztítsátok magatokat minden szinten, amennyire csak tőletek telik.

Kollektív szinten hét karmikus főbűn van, amelyek megtisztításra és átformálásra várnak, ezek a következők: gőg, függőség, előítélet, gyűlölet, kegyetlenség, feláldozás és szégyen. A mai időkben ezek felerősödve jelentkeznek, hogy mindenki felfigyelhessen rájuk, és tudatosítva őket, dolgozhasson rajtuk.
Ez a hét negatív viselkedési minta a forrása minden félelemnek, illúziónak és elkülönültségnek. A felsorolásban aszerint következnek egymás után, amilyen sorrendben szoláris gyűrűtökben kialakultak - kezdve a Vénusztól, a Marson és a Maldeken át egészen a Földig. Az, hogy bolygótokon miként léptek előtérbe ezek a negatívumok, olyannyira nyilvánvaló, hogy értelmetlen lenne túl sok szót fecsérelni rá.

Mindegy, hogy az Egyesült Államok világuralmi törekvéseiről van-e szó vagy egy New Age-es megszállottról, aki felsőbbrendűnek képzeli magát kevésbé tudatos, kevésbé szellemi beállítottságú embertársaihoz képest - ennek a magatartásnak a hátterében mindkét esetben a gőg áll.
Mindegy, hogy egy Los Angeles nyomornegyedében részegen fetrengő alkoholistáról van-e szó, vagy valakiről, akinek csak az alakformáláson jár az esze, mert a testi kinézet a rögeszméje - ennek a viselkedésmintának a neve függőség.

Ha Ku-Klux-Klan-tagok keresztet égetnek a feketék udvarán, vagy egy spirituális beállítottságú egyén lenézi a „vidéki bunkókat", az egy és ugyanaz: előítélet.

Akár a kapitalisták gyűlölik a kommunistákat, akár a „politikailag korrektek" utálkoznak a kétkezi munkásokon, akkor is csak gyűlöletről van szó.

Hadat üzen az Egyesült Államok Vietnamnak vagy Közép-Amerikának - avagy a szülő megvert, megalázza saját gyermekét - kicsiben vagy nagyban ugyanaz a helyzet: kegyetlenség.

Amerikai, Ausztrál vagy más bennszülötteket megölni és földjeiket elvenni, ahogyan ezt a fehér ember teszi, ugyanaz, mint mókust vagy szarvast gázolni el az úton, ahogyan azt a figyelmetlen gyorshajtó műveli - egyről van szó ebben az esetben is, nevezetesen a feláldozásról.

Ha a németek továbbra is Hitler okozta sebeiket nyalogatják, vagy ha a szegények azért érzik értéktelennek magukat, mert nem dúskálnak az anyagi javakban, ugyanarról a szégyenről van szó.

Legyen a karmikus minta látványos vagy kevésbé feltűnő, minden embernek kötelessége felismernie magában a rá eső részt, és mindent elkövetnie annak érdekében, hogy magatartását pozitívvá formálja. E hét karmikus főbűn egyénenként változó mértékben keveredik, és a legkülönfélébb variációkban van jelen mindenkiben. De ha közelebbről szemügyre veszitek őket, beláthatjátok, hogy minden probléma, amellyel a Földön manapság küzdőtök, szoláris gyűrűtök ezen hét karmikus bűnének egyikére-másikára vagy keverékére vezethető vissza. Ráadásul a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy ti, emberek, elvesztettétek a négy evolúciós alapelvről szóló tudásotokat, így azt sürgősen újra kell tanulnotok!

Azok számára, akik fejlődésükben már elsajátították a megfelelő viselkedésmintákat, vagy őszintén törekszenek a pozitív szellemi alapelvek betartására, a következő lépés a Magasabb Énjükre való tudatos ráhangolódás, az emberiség magasabb szintű kollektív tudatával való összhang, az Isteni Egység megteremtése. Ez a kézikönyv is ebben kíván segíteni az olvasóknak.

A Plejádok Fényküldötteinek leghőbb vágya, hogy a bolygószintű módosulások elviselésére készülőknek segítsék életük megváltoztatását, fejlődésüket és felemelkedésüket. A szoláris gyűrű lényei a nagy fejlődési ciklusváltások idején tudatosan mindig is elérhettek minket (Plejádbelieket), és ez alól a mostani idők sem számítanak kivételnek.

Amikor a 20. század elején - 100 évvel a mostani, 26 000 éves ciklus lezárultát megelőzően - bizonyos egyedeken vagy csoportokon keresztül hatni kezdtünk, a Föld emberisége lehetőséget kért, hogy magától felébredjen, még mielőtt a szellemi hierarchiák - a Plejádbeliek, a Szíriusz fénylényei, az Androméda Fényküldöttei, a Legfelsőbb Lény, a Tizenkettek Legfelsőbb Tanácsa, a Nagy Fehér Testvériség és más, kisebb társaságok - igazán széles körben hívták volna fel magukra a figyelmet.

Mi, Plejádokbeliek mind testi, mind éteri szinten ott vagyunk köztetek. Írásaikon keresztül Amorah Quan Yin, Barbara Hand Clow és számos más szerző közvetíti üzeneteinket, ahogyan más Plejádbeliekkel karöltve tették azt korábban is, a mostanit megelőző legfontosabb földi evolúciós ciklusok végidőiben.

A legutóbbi 26 000 éves ciklus végén alig másfél millió ember maradt életben a Földön, akkora pusztítást vitt végbe az akkori pólusváltás és az azzal járó összes bolygószintű módosulás. Ez elég nagy számnak tűnhet, ha belegondolsz, hogy ez a másfél millió túlélő az egész Földön nagyjából egyenletesen oszlott el, s azt megelőzően pedig a földlakók száma megközelítette a kétmilliárdot.

Az emberiség magasabb szintű kollektív tudata akkoriban még nem állt a maihoz hasonló fejlettségi fokon, de természetesen már akkor is létezett, és az volt a kérése, hogy a bolygó minden nagy kultúrbölcsőjében jöjjenek létre misztériumiskolák, hogy minden embernek egyenlő esélye legyen a tanulásra és a szellemiekben való gyarapodásra. A kollektív tudat azt szerette volna elérni, hogy amikorra a fiatalabb lelkek, akik a bolygószintű módosulások következtében halálukat lelték, elkezdenek majd visszaszületni a Földre, és emiatt hirtelen gyarapodni kezd a népesség, addigra ezek a szellemi tanító központok erősödjenek meg, gyakorlataik váljanak közismertté, a tudatos fejlődés igénye és a szellemi úton járás pedig váljon mindenki által követett életformává. A mai napig léteznek olyan bennszülött amerikai indián és maja csoportok, amelyek szellemi gyakorlatai a becslések szerint megközelítőleg 25. 000 év távolába nyúlnak vissza.

Mindez korántsem véletlen! Plejádbeli, szíriuszi és andromédabeli tanítók öltöttek ekkor magukra emberi testet, és működtek közre olyan jelentős kultúrák megteremtésében, mint Machu Picchu, az ősi Egyiptom vagy maga Atlantisz. Lemúria szárazföldi tömegének és népességének java része odaveszett, de beavató templomaik és a bennük őrzött tanítások megmaradtak, és hajdani elhelyezkedési területük nyomai mindmáig láthatók Hawaiin és a kaliforniai Shasta-hegyen.

A nagy kultúrközpontokban különböző misztériumiskolák honosodtak meg, bár a tanítások és a rájuk épülő szellemi gyakorlatok gyakran átfedték egymást. Atlantiszon megalakult a Melkizédek Rendje, és felépültek Alorah Templomai. Itt a kristályok használata fejlődött a legintenzívebben, s bár később vesztett jelentőségéből, a kristálygyógyászat és a dimenziók közötti kommunikáció kristályokkal való elősegítésének technikája máig megmaradt.

Egyiptomban Toth megismertette a népességgel a Nap-beavatásokat, és olyan fejlett spirituális gyakorlati ismereteket adott át, mint a teleportálás, a telekinézis vagy a tér és idő korlátain túlnyúló, dimenziók közötti merkaba-utazás.
A nagy piramisok is ez idő tájt épültek, hogy fogadják és továbbítsák a Napról érkező kódokat, amelyek egyrészt az egyiptomi nép, másrészt a Föld bolygó beavatását szolgálták. A szakrális álmodás művészete valamennyi kultúrkörben ismert volt; idővel hol sámánista gyakorlattá, hol álomgyógyászattá, hol pedig a dimenziók közötti utazás és kommunikáció egyik lehetséges eszközévé alakult át.

A plejádbeliek, a szíriusziak és az andromédabeliek, akik megalapították a misztériumiskolákat, és tanították az akkori emberiséget, gyakran utaztak ide-oda a különböző dimenziók világai között. Sokan közülük arra specializálták magukat, hogy fénytestüket materializálják és dematerializálják, majd közvetítőkként szolgáljanak saját fajtársaik és az emberek, valamint a föld alatti civilizációk és a számtalan, a Föld körül akkoriban elhelyezkedő fényjármű között.

Amikor 25. 000 évvel ezelőtt a fiatalabb, kevésbé fejlett lelkek elkezdtek visszaszületni a Földre, a magasabb dimenziókból érkezett tanítók még körülbelül 250 évig szoros kapcsolatban maradtak az emberekkel, hogy a szellemi fejlettség különböző fokain álló, galaktikus eredetük tekintetében is igen vegyes népességből itt is, ott is egységes, összekovácsolódott civilizációk formálódjanak.

Akkoriban az emberek közt nem volt ritka az olyan, aki alig valamivel haladta meg az ösztönös viselkedés tudati szintjét, és csak önnön puszta túlélése érdekében folytatott harcot az elemekkel. Az ilyenek következő evolúciós fázisa az volt, hogy náluk jóval fejlettebb családokba születtek le, vagy jóval fejlettebbekkel házasodtak össze, így fokozták tudatosságukat és éberségüket. Amikor az efféle keveredések megkezdődtek, a plejádokbeliek közül többek elvállalták ezeknek a fejletlenebb lelkeknek a tartós felügyeletét és vezetését. Néhányuk a fizikai testet öltést is vállalta - ők, hogy elősegítsék a genetikai minták megtisztulását, és felgyorsítsák a szellemi fejlődés szükségszerűségére való ráébredés folyamatát, emberekkel párosodtak: ezt nevezik „csillagmagvetésnek".

Mint mondtam, mindezek kifejezetten a földlakók magasabb szintű kollektív tudatának kérésére vagy beleegyezésükkel történtek. Bizonyos földi lények azt kérték, hadd fejlődhessenek odáig, hogy a megvilágosodást elérve kialakíthassák saját misztériumiskoláikat és magasabb dimenziójú beavatási központjaikat, majd a Föld körül a szellemi síkokon maradva, föntről segíthessék embertársaikat.
A Nagy Fehér Testvériség már korábban is létezett, körülbelül 15. 000 éven át, amikor is a Földön végbement egy csoportos megvilágosodás: különböző kultúrákból származó ezer ember vált egyszerre felébredetté. Ők ezren, egyhangulag, megállapodtak, hogy megalapítják a Nagy Fehér Testvériséget, amelyet abban a korban a Nagy Fehér Fény Rendjének neveztek, ezzel is példát mutatva, hogy a spirituális felébredés és a felemelkedés a Földön is megvalósítható.

Néhányan ennek a bódhiszattva-rendnek a tagjai közül időről időre bevállaltak egy-egy reinkarnációt, mint Felemelkedett Mester-tanítók. Spirituális beállítottságú szülők gyermekeiként megtapasztalták a fizikai születést, és általában huszonegy éves korukra újra elérték a megvilágosodást, visszaemlékeztek előző életeikre, felemelkedésükre és szellemi céljukra. Ezek a reinkarnálódott bódhiszattvák csodálatos és hatalmas erejű tanítók voltak, annál is inkább, mivel sokkal természetesebb módon meg tudták értetni magukat embertársaikkal, mint azok a földön kívüli fénylények, akik nem rendelkeztek az emberi testet öltés tapasztalatával.

Olykor ezek a Felemelkedett Mesterek fiatalabb lélekéves szülőkhöz születtek, ezáltal különböző genetikai károsodásokat és karmikus megterheléseket szenvedve el, mindez a mai napig előfordul. Ezek a bódhiszattvák azt a felelősségteljes feladatot vállalták magukra, hogy - miután „örökletes" alacsonyabb energiáikat átalakítják. megtisztítják és megfinomítják, éteri szinten létrehozzák azokat a tudati „térképeket", amelyek mentén haladva bárki követheti őket. Ők voltak, és ma is ők, az emberiség szellemi előfutárai, a fejlődés úttörői.

A hierarchiák beleegyeztek, hogy ezekkel a felemelkedett és megvilágosodott emberekkel kibővítsék a Nagy Fehér Fény Rendjét, hogy ők töltsék be Krisztus Hivatalának tisztségét: belőlük legyenek a buddhák; a Merlin Rend tagjai; Szűzanya-istennők, mint amilyen Quan Yin és Szűz Mária; kacsinák, illetve helyi tanítómesterek és népvezérek.
A jelenlegi 26. 000 éves ciklus kezdetét megelőzően az efféle magasabb világokból a Földet kormányzó hivatalnoki, vezetői, tanítói és spirituális inspirátori tiszteket többnyire plejádokbeli, szíriuszi és andromédai származású fénylények töltötték be. Addigra azonban a földi emberek soraiból is kiválasztódtak azok a megvilágosodott és felemelkedett egyedek, akikből megalakulhatott a föld saját vezető és misztériumkultusz-alapító rétege.

A mostani 26. 000 éves ciklus kezdetén az emberiség magasabb kollektív tudatának egy olyan kérése is volt, hogy a kritikus ciklusváltások fejlődési fordulópontok kivételével a felsőbb szellemi tanításokat és vezetést a földi emberiség azoktól a megvilágosodottaktól kapja, akik maguk is átestek fizikai megtestesüléseken. A Föld népei ugyanis szerettek volna odáig fejlődni, hogy képessé váljanak maguk kommunikálni magasabb dimenziókkal és csillagrendszerekkel.

Ekkor lépett fel az igény először a Ka-energiákról szóló tanítások lehozatalára. Az emberek ugyanis meg akarták érteni, hogyan remélhetik betölteni szellemi életfeladatukat, és hogyan válhat belőlük földi mesterfajta. A plejádokbeliek erre tanítani kezdték őket a Magasabb Énről, a Ka-energiáról, amelynek segítségével felvehetik és állandó jelleggel fenntarthatják a kapcsolatot Magasabb Énjükkel, de szóltak a magasabb világokról és más csillagrendszerekről is. Tanításaik értelmében a helyes, igaz életvitel, a szellemi fejlődésre törekvés, a meditáció, az ima és a tudatosság fejlesztése az, ami elvezet a Magasabb Énnel való összhang megteremtéséhez.

Az isteni Ka felélesztése révén lehetővé válik a Magasabb Én és a fizikai test teljes egybeolvasztása, azaz az Isteni Jelenvaló vagy Krisztusi Én tökéletes befogadása. A teljes megvilágosodást közvetlenül megelőzően a Ka-csatornákban és az asztráltest finom-keringési rendszerében, valamint a fizikai idegrendszerben, a mirigyrendszerben és az akupunktúrás gyógyászatban vagy a shiatsu masszázsban is aktivált elektromos meridiánhálózatban megfelelően áramló Ka-energia hatására pedig rövid idő alatt bekövetkezik majd a szükséges genetikai átalakulás.

A ciklus első 5200 évében az egyiptomi vagy atlantiszi Ka-templomokban beavatást nyert emberek közül több ezren érték el a megvilágosodást és közülük is sokan jutottak a következő, magasabb fokozatra, azaz valósították meg a Krisztus-tudatot. Néhányuk úgy döntött, itt marad a Földön; ők akár 2000 évig is éltek ugyanabban a fizikai testben, amelyet a Ka-energia áramoltatásával és szellemi gyakorlataikkal tartottak fiatalon és egészségesen.

Ez alatt az 5200 év alatt újabb, megvilágosodásra vezető ösvények is kialakultak a bolygó fejlettebb tudatszintű egyedei számára. Az első 5200 év végén hatalmas földrengés rázta meg a Földet, amely az addig fennmaradt lemúriai templomok többségét romba döntötte, és elpusztította Atlantisz szigetének a felét. A lemúriai faj maradéka, akik a további földi életet választották, a Shasta-hegy alatt alkották meg új, föld alatti kolóniájukat.
Néhány lemúriai beolvadt az amerikai indián, hawaii és tibeti törzsek őslakói közé - ezekből a népekből nőtt ki aztán a maja, az inka és az első buddhista kultúra, amelyeknek élén a valamikori lemúriaiak álltak szellemi vezetőkként és tanítókként.

A földrengés atlantiszi túlélői még mindig elegen voltak ahhoz, hogy kultúrájuk fennmaradjon. Csoporttudatuk ahhoz a szellemi lényhez fordult, akit földi síkon Tothnak neveznek, és arra kérték őt, hogy inkarnálódjon közéjük, és élessze fel azokat az ősi tanításokat, amelyek a földrengés következtében veszendőbe mentek. Toth, aki a Plejádok Arkangyali Testvériségének Ra-csoportjába tartozott, eleget tett kérésüknek, és sűrített magának egy testet, amelyben alakot öltve Atlantisz szellemi vezetője lett.

Röviddel Toth Atlantiszra érkezését követően szakadás következett be a Föld téridő-folytonosságában, s a résen keresztül a Lant csillagképből származó lények - akik korábban az Oriont szállták meg - érkeztek a Földre. Csoportjuk vezetője Lucifer volt, aki elősegítette a téridő folytonosságának megbomlását és a behatolást: a szoláris gyűrűn kívülről intenzív, magas frekvenciájú rezgéshullámokat sugároztak a Föld légterébe, és amint rés keletkezett a védőburkon, egy fényjárművel betörtek rajta. Ezek az orioni Lant-lények Lucifer segítségével elsajátították a „nemtér-nemidő" utazás technikáját, így a rés keletkezésének pillanatában másodpercek alatt keresztül tudtak hatolni a védőpajzson, megállíthatatlanok voltak.

Földre jövetelük a Lant csillagkép lényei, Lucifer és bizonyos emberek karmikus összeköttetéséből kifolyólag tulajdonképpen elkerülhetetlen volt. Előzetes terveik értelmében az Atlantiszon landoltak, mert ez volt az a földterület, amely leginkább megfelelt céljaik valóra váltásához. Felsőbbrendű technikai tudásukkal azon nyomban hozzá is láttak az atlantisziak „beoltásához", akiket elöntött a büszkeség, hogy az adott korban ők lehetnek a legfejlettebb faj a Földön.

Egyre újabb és újabb mesterfogásokat akartak ellesni, a Lant-lények pedig hitegetve manipulálták őket: korlátlan hatalmat, technológiát és tudati befolyást ígértek, felsőbbrendű technikai, gondolatirányító és intelligenciabeli képességeiket csillogtatták. Azt hangoztatták, hogy az atlantisziak is szert tehetnek ezekre a képességekre, ha szívélyesen fogadják a Lant-lényeket, és hagyják, hogy beleszólhassanak kultúrájuk alakításába. Sok atlantiszi volt, aki nyomban átlátta a felállított szellemi csapdát, és bizalmatlan maradt a Lant csillagkép lényeivel szemben, de még többen voltak a gyanútlanok, a rászedhetők, akik hatalomra és felsőbbrendűségre éhesen bedőltek a kísértésnek és befogadták maguk közé a betolakodókat.

A következő tízezer évben Atlantisz lakossága két jól elkülönült részre oszlott: a népesség egyik felébe beépültek a Lant-lények, ez a populáció gyors technológiai fellendülésen esett át, míg a népesség másik fele érintetlen maradt befolyásuktól, megőrizte szellemi tisztaságát és elkötelezettségét. Melkizédek templomai a megszállók manipulatív tevékenységének következtében súlyosan beszennyeződtek; a papi körökből előbb megalakultak a Szürke, majd a Fekete Csuhások rendjei. Céljuk az volt, hogy minél nagyobb pszichikai befolyásra tegyenek szert, és fejlesszék a fekete mágiát. Melkizédek papjai közül alig néhányan maradtak meg eredeti, tiszta hitük mellett.

Atlantiszon akkoriban Alorah istennőnek szentelt templomok is álltak, ahol az istennőt szolgáló papnőrendek a kilencedik dimenzióból kapták tanításaikat, a Kilencek Tanácsa nevű hierarchiától. Ezek a tanítások érintetlenek maradtak, a papnők nyíltan megtagadták a közösséget Luciferrel és a Lant-lényekkel, és másokat is arra buzdítottak, hogy ne keveredjenek bele az általuk Sötét Testvéreknek is nevezett csoportok kétes ügyleteibe. Azokat az atlantisziakat, akik annak idején a mágia művészetével vagy az alkímiával szerettek volna foglalkozni, először szellemileg iskolázták, hogy morálisan legyenek felkészülve a birtokukba kerülő erő megfelelő használatára.

Csakhogy időközben ez a protokolláris rend felborult, és a tudati befolyásolás és a fekete mágia tanításai széles körökben elterjedtek. Lucifer az emberek számára mindig is láthatatlan maradt, de tudat alatti befolyása annál erősebb volt. Ő irányította a Lant-lények Sötét Testvériségét, és a tagok bármelyikének testébe bejárása volt, hogy ezáltal kommunikálni tudjon velük vagy rajtuk keresztül más atlantisziakkal. Lucifer gyakran kihasználta ezt a lehetőséget, hogy az emberekkel érintkezzen. Arra törekedett, hogy megtörje az atlantisziaknak a Fény Birodalmának szolgálatában álló, a Földet és az egész szoláris gyűrűt kormányzó rendekbe vetett bizalmát.
Végeredményként azt szerette volna elérni, hogy Legfelsőbb Lényként magához ragadja a Föld irányítását.

Lucifer és a Sötét Testvériség sok földi ember tudatát beszennyezte, elsősorban a férfiakét, akik önnön árnyékszemélyiségük hatalomvágya és különösen a női nem feletti dominanciaigénye miatt fogékonyabbak voltak a pszichikai befolyásra. Létrejött egy földalatti asztrális sík, szintén földalatti szertartásterekkel és lakhelyekkel, ahová befészkelte magát a Sötét Testvériség alacsonyabb szintű kollektív tudata, és ahonnan energiahullámokat és tudat alatti Üzeneteket küldtek a Föld felszínén lakó emberiségnek. Ez az a kollektív tudat, amit azóta Sátán néven ismertek, s ami a Sötét Testvériség valamennyi tagjának alacsony tudati rezgéseinek összességéből tevődik össze.

Ez a sátáni erő rendelkezik azzal a képességgel, hogy hatalmas, egységes lényként jelenjen meg. Minél nagyobbra nőtt ez a kollektív tudat, annál nagyobb ereje volt önmaga növekedésének folytonos fenntartásához és ahhoz, hogy felsőbbrendű befolyását rákényszerítse a Földanya istennőre, szoláris gyűrűtökre és a Legfelsőbb Istenségre. Ettől kezdve, ahogy az emberiség tudatalattiját egyre nagyobb erejű negatív gondolati támadások érték a föld alatti szférákból, a Sötétség és a Fény polarizálódásának üteme hihetetlenül felgyorsult a Földön. Az emberek elvesztették hitüket Istenben, megfeledkeztek az Isteni Tervről és annak betöltéséről, alacsonyabb rendű sorba taszították a női nemet, és az érzelmi és szellemi megnyilvánulások felett eluralkodott a puszta tudat.

A technikai fejlettség és a fekete mágia használata földi keretek között korábban soha nem tapasztalt méreteket öltött. A nők egyre inkább visszahúzódtak a Fény templomaiba, a Sötétség templomai pedig egyre inkább a férfiak birodalmává lettek. Természetesen ez a kettősség nem volt abszolút érvényű, de azért javarészt így állt a helyzet. Az atlantiszi kor végére - 10 000 évvel azután, hogy Lucifer és a Lant csillagkép lényei a Földre érkeztek - a földi civilizáción úrrá lett a káosz és a félelem. Atlantiszon általánossá vált a hatalomért és a vezető pozíciókért folytatott harc, és a rettegés még Alorah istennő templomaiba is befészkelte magát.

Atlantisz végnapjaiban a Fényhez még hűséges templomok és rendek vezetői figyelmeztető üzenetet kaptak, hogy bolygó szerte szórják szét tanításaikat. Az egy helyben összpontosuló magasabb tudás az embereket érő sátáni befolyás miatt ugyanis nem sokáig maradhatott volna fenn tovább. A különböző spirituális képzésben részesült emberek ezért kis csoportokban kezdték elhagyni Atlantiszt, és magukkal vitték azokat a kristályokat, amelyekbe az Igazak Tanácsa az Akása-krónika feljegyzéseit kódolta bele.

Az egyik ilyen kristály, amelyet Alorah istennő templomának elöljáró papnői vitték magukkal az akkori Görögország területére, Toth koponyáját formázta, aki közel 9000 évvel korábban hagyta el Atlantiszt A kristálykoponyát a delphoi jósda alatt temették el - a kultikus helyet maguk az atlantiszi papnők alakították -, és azt a célt szolgálta, hogy megvédje a templomot a Föld alól érkező negatív energiahullámoktól és tudat alatti Üzenetek káros hatásától.

Minekutána a Sötét Testvériség belátta, hogy ezt a templomot nem képes erőnek erejével pszichikai úton beszennyezni ,,Zeusz harcosaiként" fizikai támadást intéztek a jósda ellen, a papnőket megölték vagy börtönbe vetették, és patriarchális istenük tiszteletének szentelték a helyet.

Más atlantiszi csoportok Közép-Amerikába, Nyugat-Európába, a Himalája területére, Dél-Afrikába, Kelet-Ázsiába, Ausztrália, Dél- Amerika és Egyiptom vidékeire menekítették ki kristályaikat és a szent tanításokat. (Észak-Amerika bennszülött törzsei akkoriban a maguk sajátos evolúciós fázisuknál tartottak, így atlantisziakkal való keveredésük nem lett volna tanácsos.) A legnagyobb atlantiszi csoport, amely egyaránt állt férfiakból és nőkből, a Kilencek Tanácsa utasításait követve Egyiptomba menekült.

A különböző csoportok tagjai mind elkötelezett hívei voltak az isteni igazság, azaz a Fény megőrzésének, és életük hátralévő részét azzal töltötték, hogy szerte a Földön beavató központokat állítottak fel és templomokat emeltek, ahol tanaik tovább virágozhattak. A legnépesebb tábor azért vonult éppen Egyiptomba, mert ott már álltak a nagy piramisok, amelyek akkor is és ma is az isteni igazság és a szoláris fejlődésmenet kódjainak rezonátoraiként működtek.

Hasonló célból Egyiptomban és a Föld más pontjain több piramis is épült azóta. Ezeket általában olyan óriáskristályok fölé emelték, amelyekbe az Akása-krónika információit kódolták. A kristályok speciális alakzatokban történt elhelyezése révén biztosították, hogy az adott szent hely megtartsa a fényt, és ellenálljon az alacsonyabb rezgésű energiáknak. Atlantiszon a Lant csillagkép lényei szintén emeltettek piramisokat rabszolgasorba hajtott emberekkel, hogy azokkal eltorzítsák a Napról érkező kódolt üzeneteket, de ezek a piramisok Atlantisz pusztulásakor mind elenyésztek: vagy a levegőbe röpültek, vagy az Atlanti-óceán fenekére süllyedtek.

Atlantisz végső katasztrófáját tulajdonképpen egy túl erősre sikeredett föld alatti rengéshullám okozta, minek következtében hangrobbanás történt a Föld kérge alatt. A Sötét Testvériség ezzel a „lökettel" próbálta feltörni az akkor fekete mágiájuknak és sátáni befolyásuknak még ellenálló fénytemplomok magasabb rezgésű védelmi rendszerét, csakhogy a hangrobbanás olyan erőteljesre sikerült, hogy visszhangot generált, amely saját forrását semmisítette meg. A hanggenerátort energiával ellátó nukleáris és kristályenergia-központok berezonáltak, és robbanásuk láncreakciót idézett elő a többi földalatti energiaközpontban - a Földet olyan erejű rengések sorozata rázta meg, amilyet még nem látott a világ (és azóta sem történtek.) Az atlantiszi piramisok többsége szó szerint a levegőbe repült, és kő kövön nem maradt. Bár egynéhány kiállta ugyan a rengéseket, de a beindult és még több mint két hónapig folyamatosan fennálló bolygószintű módosulások következtében végül az óceán fenekére süllyedtek.

Addigra mindazok, akik elhagyták Atlantiszt, hogy máshol építsék újjá szellemi rendjüket, többnyire már elég távolra jutottak ahhoz, hogy kívül essenek a veszélyzónán, és eléljék rendeltetési helyüket. A távozó csoportok egy kisebb hányada ugyanakkor még nem jutott elég messzire; őket elsodorta a robbanássorozatot követő óriási árhullám. Atlantisz végső pusztulása körülbelül 10.400 évvel ezelőtt következett be.

Lucifer ekkor asztrálsíkon maga köré gyűjtötte a Lant csillagképből vele együtt a Földre érkezett lényeket, és elkezdte tervezni következő csapását. A Lant-lények úgy határoztak, hogy vagy a Föld légterét átszövő asztrális síkokon maradnak, vagy a föld alatti sátáni birodalomban, hogy egyre erőteljesebb hatást tudjanak kifejteni az emberiség tudatalattijára. Ennek hatására bolygószerte megszaporodtak a törzsi villongások és viszálykodások; sok amerikai, afrikai, európai, közép- és dél-amerikai bennszülött népcsoport hasadt kisebb törzsszövetségekre annak ellenére, hogy a régmúltban mindannyian egy nagy, testvéri nemzet részét képezték. Összetűzések harapóztak el, akár földterületekről, akár bányajogokról vagy ivóvízkészletek feletti hatalomról volt szó, vallási nézetkülönbségek és az egymás iránt érzett megmagyarázhatatlan bizalmatlanság váltak a faji megkülönböztetés kiváltó okaivá.

Más vidékeken, ahová szellemileg képzett atlantisziak érkeztek, a népesség együtt maradt, így ezek a kultúrterületek hamarosan felvirágzottak. Időközben a férfinem felsőbbrendűségének tudatot befolyásoló üzenete egyre inkább beszennyezte az emberiség kollektív tudatalattiját. a hazugságok és negatív gondolatformák nyomásának csak néhány - atlantisziak által támogatott vagy saját, magasan fejlett szellemiségeik vezetése alatt álló - népcsoport tudott ellenállni. A romboló asztrális energiák kivédésére olyan kultikus helyeket hoztak létre, mint amilyen például Stonehenge, gyógyköröket állítottak fel, ahol az emberek biztonságban gyűlhettek össze, hogy szakrális rituáléikat gyakorolják.

Az atlantisziak által újonnan benépesített területek többségén közel 3000 éven át szilárdan álltak az Istennő templomai. Férfi- és női templomok egyaránt tovább őrizték Melkizédek, Toth és Alorah tanításait, sőt mi több, magukba olvasztották a helyi archetípusos istenségek tiszteletét és az őslakosok szellemi gyakorlatait. Az ősi Egyiptomban, Görögországban. valamint Közép- és Dél-Amerika országaiban termékeny talajra hullottak a férfi- és női szerepekről, a szellemi beavatásról, a Ka-templomokról és a bennük folytatott gyógyításokról, illetve magáról a spirituális fejlődés menetéről szóló tanítások magvai.
Az asztrális szennyezés természetesen más területeken élő törzseket sem feltétlenül érintett; voltak, akik tiszták és alázatos szívűek maradtak. Ugyanakkor a Fény és a Sötétség közötti poláris ellentét tagadhatatlanul egyre nagyobb méreteket öltött.

Körülbelül 5000 évvel ezelőtt a Lant-lények és a Sötét Testvériség oldalára átállt emberek a Föld különböző pontjain kezdtek reinkarnálódni. Fő célkitűzésük az volt, hogy háborúk és összetűzések szításával beszennyezzék a spirituálisán fejlett kultúrákat. S bár tevékenységük csak fokozatosan fejtette ki káros hatását, a bolygón mégis rengeteg uralkodóváltás következett be a legkülönbözőbb népeknél. A Fény és a Sötét korszakai váltogatták egymást Egyiptomban, Görögországban, Európában és Közép-Amerikában. A Sötét Testvériség gyilkolt, rombolt, erőszakoskodott, és kiépítette a maga hatalmi rendszerét, erre a Fény erői fellázadtak és elűzték őket. Majd megint a Sötétség erői próbálkoztak, aztán a Fény szolgálatában állók, és ez így ment újra meg újra, körbe-körbe.

A Föld egésze eközben mindvégig fenntartotta összhangját a Fénnyel, a Legfelsőbb Lénnyel, vagy más néven az Egység Szellemével, és a Tizenkettek Legfelsőbb Tanácsával. A bolygóra születő népesség száma aszerint hullámzott, hogy az erőviszonyok mindig kiegyenlítettek maradjanak. Különös módon az emberiség nagy része mindig is hitt a szeretetben és a jóságban, csakhogy túl gyengék és magatehetetlenek voltak ahhoz, hogy szembeszegüljenek a kormányok és egyházak által rájuk kényszerített elnyomó hatalommal.

A Föld népeinek többsége hosszú időn keresztül nem érezte magában az erőt, hogy befolyással legyen az uralkodó osztályokra; bolygótokon ez az egyik legnagyobb paradoxon. A félelem és a gyengeség érzése ugyanis a negyedik és az ötödik dimenzióból árad az emberekre arról az asztrálsíkról, ahol Lucifer, a Lant csillagkép, valamint a Nibiru bolygó és az Anunnaki lényei uralkodnak. A legfontosabb, amit rögtön ebben a percben tudnotok kell, hogy minden erőtök és képességetek megvan ahhoz, hogy kitörjetek ezeknek az asztrális lényeknek a pszichikai irányítása alól. A teendők hogyanját-mikéntjét pontosan megtaláljátok majd ennek a kézikönyvnek a második felében.

Amikor 150. 000 évvel ezelőtt bizonyos csoportok először érkeztek a Földre, hogy benépesítsék azt, a kollektív kozmikus tudat nagygyűlést tartott, amire hivatalosak voltak a Plejádok- és andromédabeliek csakúgy, mint az éteri síkok és a déva-királyságok vezetői. Akkor az a döntés született, hogy felállítanak egy olyan hierarchikus rendszert, amely a lehető legnagyobb bizalomra épül, ugyanakkor széles körű biztonságnak ad teret. Minderre egyrészt azért volt szükség, mert az újonnan a Földre érkezettekben ott gyökerezett a kellemetlen múltbeli emlék, hogy egyszer már csalódtak a magasabb világok lényeiben, másrészt önnön kétségeik és önbizalomhiányuk is azt diktálta nekik, hogy mások uralma alá hajtsák a fejüket. Az új földlakóknak egyszerűen nem volt elég önbizalmuk ahhoz, hogy saját maguk hozzanak felelős döntéseket, és ennek révén megőrizzék szuverenitásukat.

Kérésükre a hierarchiák beleegyeztek, hogy amikor majd elérkezik az ideje egy Legfelsőbb Lény kinevezésének a Föld irányítására, akkor az alatta álló szellemi vezetőrétegeknek minden esetben a hatalmában álljon ennek a Legfelsőbb Lénynek a döntéseit felülbírálni. A közvetlenül a Legfelsőbb Lény alatt álló hierarchia a Tizenkettek Tanácsa lett, tagjainak sorában négy-négy plejádokbeli, szíriuszi és a szomszédos Androméda-galaxisból származó lénnyel. E tagok valamennyien igen magasan fejlett fénylények, akik, ha mint Tizenkettek Tanácsa nem értenek egyhangúan egyet a Legfelsőbb Lény határozatával, akkor a javaslatot elvetik. Ezáltal a földi emberiségnek megadatott az a megnyugtató tudat, hogy a szellemi hierarchiák nem élhetnek vissza a rájuk ruházott hatalommal.

A Legfelsőbb Tanács működésébe még egy dupla védelmi rendszert is beépítettek: nevezetesen, az eggyel alacsonyabb szintekre vonatkozó minden instrukciót legalább két különböző származású fénylénynek kell jóváhagynia. Például a gyógyító angyalok mindenkori utasításának és munkájuk felügyeletének felelősségén egy plejádok, és egy andromédabeli tanácstag osztozik oly módon, hogy a másik beleegyezése nélkül egyikük sem tehet semmit. Ez a fajta hierarchikus szervezeti felépítés a magasabb világokban azóta is fennáll.

A Földön bolygó szerte elterjedt hitrendszert, miszerint hatóságokra van szükség ahhoz, hogy ők uralkodjanak és hozzanak fontos döntéseket a fejetek felett, egyszer s mindenkorra fel kellene végre számolnotok! Készen álltok arra, hogy felelősségteljes, szuverén lényekké váljatok. A kormányaitokban máig megmutatkozó mértéktelen korrupció a bizalmatlanság és az önbizalomhiány szülötte. Ahogy a Fény, vagy ha úgy tetszik, a Megvilágosodás Kora fokozatosan kiteljesedik, egyre fontosabbá válik majd, hogy felszámoljátok patriarchálisan tagozódott kormányzati rendszereiteket, és a valódi hatalmat visszajuttassátok a tömegek, a nép kezébe.

Azok számára, akik nem képesek ekkora felelősséget elviselni, mert hatalmukkal visszaélve még kárt okoznának másoknak, meg kell szervezni a csoportos döntéshozatal lehetőségét, de azt is úgy, hogy egyetlen választott tisztségviselő se elnököljön a többiek felett. Ha a tagok folyamatosan váltogatják a csoportban betöltött szerepüket - gyűlésvezető, jegyzőkönyvíró stb., kinek mihez van tehetsége, kedve akkor sem egyének, sem kisebb érdekszövetségek nem ragadhatják magukhoz az irányítást.

A földi emberiségnek ebben a percben arra van szüksége, hogy összeszedje minden bátorságát, és kiálljon az akarata mellett. Persze való igaz, hogy a lakosság jóhiszemű hányadát felőrölte a mindennapos túlélésért folytatott küzdelem, és már réges-rég megfeledkeztek holmi szellemi szintű vezérelvekről. Ugyanakkor a legtöbb emberből még nem veszett ki teljesen a moralitás, és mindenkiben ott él a szeretet iránti vágy.

A Földnek a mai időkben óriási lehetősége van arra, hogy robbanásszerű spirituális fejlődésen menjen keresztül. Az emberiség magasabb szintű kollektív tudata olyan kéréssel fordult hozzánk, amilyenre még nem volt példa: a bolygószintű felemelkedés lehetőségének megteremtését kérte. Ha ez a kívánsága teljesül, akkor a Föld és minden rajta élő nép tudata feljebb rezeg a negyedik és ötödik dimenzióba, és teljesen különválik a most még rájuk nehezedő sátáni és asztrális befolyástól.

A pusztító hatalmak folyamatos uralma két téveszmén alapul, de be kell látnotok végre a következőket:

(1) a gyűlölet és a félelem felsőbbrendűsége a szeretet felett csupán illuzórikus, és

(2) a Sötét oldal egyáltalán nem hatalmasabb a Fénynél.

Amennyiben 2013-ra a Föld akkori maradék lakossága képes lesz felfogni ezeket a tényeket, és a korábban említett négy evolúciós szellemi alapelv szerint élni az életet, akkor a Föld lehet az első bolygó, amely eleddig soha nem látott méretű kvantumugrást tehet a szellemi fejlődés terén.
Ahhoz, hogy egy ekkora előrelépésnek egyáltalán meglegyen az esélye, mostantól 2013-ig legalább 144 000 embernek el kell érnie a megvilágosodást, és meg kell valósítania a Krisztus-tudatot.

Ha a felébredettek száma eléri a kritikus tömeget, azzal tulajdonképpen Krisztus tömeges szintű második eljövetele valósul meg. Bekövetkezik a „századik majom" effektus: egy, a megvilágosodás rezgésszintjének megfelelő energiahullám fog végigsöpörni az egész bolygón és annak lakosságán, amely megsemmisíti az összes alacsonyabb szintű asztrális gondolatformát és birodalmat, és széjjeltépi azt a fátylat, amely jelenleg elválasztja az embereket saját isteni lényegük és az igazság belső megtapasztalásától.

A Föld minden népe megérzi majd, ahogy a megvilágosodás hulláma minden létezőn keresztülrezeg, és abban a pillanatban bekövetkezik a bolygószintű megvilágosodás: a lelkekben rejlő szellemi fejlődésre törekvés azonnal aktiválódni fog. Ha a Lant és az Anunnaki lényei, Lucifer, a Sötét Testvériség tagjai, illetve azok az emberek, akik elcsábultak kísértéseiknek ekkor szellemileg alávetik magukat a történéseknek, egyszerűen csatlakozni fognak a bolygószintű felemelkedéshez, és múltbeli hibáik eltöröltetnek.

Azok azonban, akik nem lesznek hajlandóak a Fényt választani, meg fogják tapasztalni a bolygó teljes pusztulását, és bizony egy galaktikus gyógyközpontban találják majd magukat. Ott minden kényszerítő körülmény nélkül meg fog adatni nekik a fejlődés lehetősége, hogy megtalálják magukban az isteni összhangot. Ha egy bizonyos idő után még mindig ahhoz ragaszkodnának majd, hogy a sötétséget kutathassák tovább szabadon, akkor átküldetnek egy másik galaxisba ahol ez a lehetőség még fennáll.

Ha olyan szélsőséges dolog következne is be, mint például a teljes bolygó felrobbanása, a 144.000 vagy még több, énjét átkrisztusított földlakó egyszerűen átlépne átszellemített, magasabb testébe, és magával vinné az akkor újonnan felébredetteket is. Ha sikerülne elérni a 144 000 fős kritikus tömeget, ezeknek az énjüket átkrisztusított lényeknek akkora hatásuk lenne a népesség maradékára, hogy egyenként további 144 000 embert tudnának magukkal rántani a tudatosság magasabb fokaira. Más szóval, 144.000 megvilágosodott. Krisztus-tudatú egyén 20 736 000 000 ember számára tenné lehetővé a szellemi kvantumugrást.

A sötét fátyol vagy más néven „térháló", amely jelenleg körbeveszi a Föld külső légkörét, szertefoszlana így a Napról áradó teljes galaktikus kódskála elérné és áthatná a Földet. Ennek következtében egyetlen negatív töltetű asztrálsík sem maradna fenn, és minden ember megtapasztalná a „fehér fény", vagyis a shaktiput élményét. Ez-után valamennyien egy új, a hátrahagyottnál sokkal szebb és tisztább Földön találnák magukat, ez is a Föld lenne, csakhogy a negyedik dimenzióban. Mindazok, akik már korábbi életeik során emelkedtek fel ide, ezúttal szintén továbblépnének, egyenesen az ötödik dimenzióba vagy akár még feljebb.
A negyedik dimenzió új, szellemi lakói számára már jó előre kiképző iskolák alakulnak majd, hogy azokban elsajátítsák teremtésük múltbeli történetét, megismerhessék lelkük eredetét és céljait, illetve az adott szellemi síkra mint fejlődési állomásra vonatkozó valamennyi tanítást. Ezeréves kegyelmi időszak köszönt a Földre, általános lesz a béke és a szellemi fejlődésre fordított figyelem. Más szavakkal: ezer éven át minden tevékenységnek a misztériumiskolák lesznek a központjai. Az ezer év lejártával a Föld hivatalosan is előlép, hogy betöltse galaktikus szerepét, mint a Fény Városainak otthont adó bolygó, és mint misztériumiskola más, háromdimenziós planéták lakói számára.

Az új Föld emberisége védelmezni és tanítani fogja a háromdimenziós életformákat, hasonlóan ahhoz, ahogyan mi, plejádokbeliek foglakozunk most veletek. Ha működésetek sikeres lesz, márpedig mi ebben bízunk, akkor a magasabb kollektív tudat a három- és négydimenziós tudattal együtt egy hatalmas szeretet- és örömhullámot fog kisugározni magából, amely az egész univerzumra kihat majd. Ez a megvilágosodási hullám szoláris gyűrűtök minden fennmaradó karmikus törleszteni valóját és alacsonyabb szintű, negatív töltetű asztrális energiáját azonnali jelleggel át fogja alakítani tiszta szeretetté, hasonlóan ahhoz a bolygószintű megvilágosodási hullámhoz, amely a Földet és a rajta élő emberiséget fogja áthatni. Az előbbi hullám erejét az egész univerzum megérzi majd, befolyása minden létezőre kiterjed.

Miért?
Amint arról már szóltam, a Vagyok Aki Vagyok Nagy Központi Napjához viszonyítva a ti galaxisotok éppen egy ciklusváltáson ment keresztül. Annak a galaktikus ciklusnak, amely újonnan kezdetét vette, fejlődéstani szempontból a következő nevet adhatjuk: „az uralomra jutás evolúciós spirálja". Ezzel együtt ennek a galaxisnak minden szoláris gyűrűje fejlődésének következő, eggyel magasabb fázisába kell hogy lépjen. Földetek és szoláris gyűrűtök számára a magasabb fokozatot az jelenti majd, hogy otthont adtok a Fény Városainak, ahol olyan fénylények élhetnek, akik valamikor fizikai megtestesüléseken mentek keresztül, és elérték a megvilágosodást. Az ezeréves béke periódusának lezárultával az új Föld valamennyi lakója egy fajhoz fog tartozni: addigra kivétel nélkül mindannyian átkrisztusított énnel rendelkező lényekké lesztek.

A Plejád-Fénymunka és annak Ka-energetizáló aspektusa egyike azoknak a gyógyító és felébresztő utaknak, amelyeket mi, plejádokbeliek a jelen pillanatban feltárunk előttetek. Annak érdekében, hogy Krisztusi Jelenlétetek beleáramolhasson az anyagi világba, hogy lehorgonyozhasson fizikai testetekben, feltétlenül meg kell tisztítanotok Ka-csatornáitokat és a Ka-mintázatot minden karmikusan hozott szennyeződéstől és blokkolt energiától. Belőletek válik majd ki az a 144.000 vagy még több ember, akik elhozzák a Megvilágosodás Korát, vagy ha úgy tetszik, a Fény Korát, az Aranykort - ti lesztek azok, akik megteremtik az Új Földet.

A kézikönyv anyaga segíti majd átalakulásotokat, hogy megnyíljatok a magasabb rezgésű Ka-energiáknak, és ezáltal képesek legyetek befogadni testetekbe a Mesteri Jelenlétet, Krisztust.
Mi, plejádokbeliek hiszünk bennetek és bolygótok magasabb tudatában. S bár a jövő jó kilátásokkal kecsegtet, azért egy percre sem szabad lazítanotok vagy pökhendi módon, dölyfösen lázadnotok a felemelkedés folyamata ellen. Mindaddig, amíg törekedtek arra, hogy kihozzátok magatokból a legjobbat, mi is ott leszünk, hogy minden lehetséges módon támogassuk előmeneteleteket.

Tanulni és növekedni persze nem tudunk és nem is akarunk helyettetek. Azért vagytok itt, hogy Mesterekké legyetek; ne képzeljétek hát magatokat rokkantaknak, akiknek mi leszünk a mankói. Ne is hallgassatok azokra, akik azt mondják, hogy majd megcsinálják helyettetek a munka nehezét, vagy hogy megmentenek titeket.

Itt az idő, hogy saját magatok megmentőivé váljatok, s ehhez semmi másra nincs szükségetek, mint kitartó és eltökélt öngyógyításra, nemesedésre és folyamatos szellemi éberségre. Csak akarnotok kell, elszántan akarni, és minden isteni csodára képesekké váltok!

„So-la-re-en-lo" (mélységes szeretettel és hódolattal)

Ra, a Plejádok Fényküldötteinek sorába tartozó Plejádok Arkangyali Testvériségének szószólója akik szoláris gyűrűtök felügyelői, és a Nagy Központi Nap Galaktikus Fényszövetségének tagjai


A teljes könyvet itt olvashatod, ill. töltheted le: