MAYA SZEREPE

   Sok ufóval kapcsolatos cselekedet és kommunikáció összhangban áll az ősi védikus világnézettel. Néhány idegen lény olyan filozófiát képvisel, amely a védikus gondolatok bizonyos alfajait képviseli. Megvitatják a lelket és annak tudati evolúcióját. Gyakorlatban demonstrálják a fizikai és finomfizikai testek utazásának különböző fajtáit, illetve a tudat szellemi állapotait egészen a Brahman megvalósításig.

   Ez az anyag pozitív, általános üzenetet közvetít, ugyanakkor sok ufó-találkozásnak kevésbé kedvező aspektusa is van. A jelentett ufó-kommunikációk körében nem ritka, hogy azok kétséges vagy abszurd információt tartalmaznak.

   Hogyan értelmezzük mindezt? Néhány kommunikációban felvetődő gondolat az, hogy van a zűrzavarnak egy kozmikus törvénye, amely szabályozza az információk terjesztését az emberi lények számára. Ez a törvény segíthet megmagyarázni, hogy az ufó-kommunikációk miért tartalmazzák az ostobaság és az esetleg valós információk kusza keverékét.

   A Ra-lények ezt a törvényt említették azon történetükkel kapcsolatban, hogy hogyan építették az egyiptomi Nagy Piramist. Mikor elmondták, hogy ezt gondolati formákból építették, megkérdezték őket, hogy miért építették a piramist külön részekből olyan módon, mintha az kifejtett kövekből lett voltan összeállítva. Ra erre ezt felelte:

Létezik egy törvény, amely szerintünk egyike az Egy Törvénye jelentős torzításainak. Ez pedig a Zavar Törvénye. Te ezt a szabad akarat törvényének nevezed… Mi nem akarjuk, hogy a Nagy Piramis misztériumába behatoljanak az emberek olyan módon, hogy minket imádjanak, mint a csodálatos piramis építőit. Ezért a piramis – úgy tűnik – készítve lett és nem kigondolva.

   Függetlenül attól, hogy a Nagy Piramis valójában hogyan épült, érdemes elgondolkodni a Zavar Törvényén. Az alapvető elgondolás az, hogy az emberi lények szabad akaratának fenntartása érdekében az információkat vissza kell tartani tőlük, sőt akár hamis információkkal kell összezavarni őket.

   Ez a koncepció nemcsak segít megmagyarázni az ufó-kommunikáció zavaros vagy érthetetlen jellegé, de részben a bizonyítékok csalóka jellegének értelmezésében is segítséget nyújthat. Általában ez a bizonyíték elég erős ahhoz, hogy hasson, de soha nem annyira túláradó, annyira biztos, hogy egy szkeptikustól megtagadnák a saját akaratát annak eldöntésében, hogy elfogadja-e azt, vagy nem. Elképzelhetünk történéseket, mint például Washington D. C.-ben az ufók tömeges landolása, amely olyan meggyőző lenne, hogy kizárjuk a szabad akarat gyakorlását. Lehetséges, hogy a zavar vagy a konfúzió törvényét az ufó-jelenségre alkalmazzák annak érdekében, hogy megtartsák az ember szabadságát azok elvetésére vagy figyelmen kívül hagyására, miközben hasznos információt nyújtanak olyan emberek számára, akik felkészültek annak befogadására.

   A védikus gondolatok komoly fényt vetnek a Zavar Törvényének jellegére. A Védák szerint az anyagi világ a maya nevezetű energiából alakul ki. Maya illúziót, mágiát jelent, és azt az erőt, amely az illúziót megteremti. Az alapvető védikus gondolat az, hogy az univerzum egy játszótér azon lelkek számára, akik az életet a Legfelsőbb Lénytől függetlenül szeretnék élvezni. Ha ezek a lelkek teljes mértékben, tudatában lennének a valóságnak, akkor ismernék a Legfelsőbb Lény helyzetét, és azt is tudnák, hogy az ilyen elkülönült élvezet lehetetlen. Ezért tehát az univerzum az illúzió helyeként vagy maya-ként lett megalkotva, amelyben ezek a lelkek saját, tetszés szerinti elkülönült tevékenységüket űzhetik.

   A védikus világnézet másik aspektusa, hogy a Legfelsőbb Lény azt szeretné, hogy az univerzumon belül az anyag bűvöletében élő lélek visszatérjen Hozzá. De ahhoz, hogy ennek értelme legyen, önkéntesnek kell lennie. A lélek létének valódi értelme az, hogy szabadon és szeretetből cselekedjen. Ezért, ha egy lelek, valamilyen felsőbb erő kényszerít valamire, akkor a lélek létének lényege nem valósul meg. Éppen ezért a Legfelsőbb Lény megadja a léleknek a tudást ahhoz, hogy hogyan térjen vissza Hozzá oly módon, amely ne zavarja meg a lélek szabad akaratát.

   A Legfelsőbb és az illúzió világa közötti kapcsolatról a Bhagavata Purana a következő perspektívát nyújtja:

Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Vásudeva-nak, aki a Legfelsőbb, mindent átható Istenség Személyiségének. Rajta meditálok, a transzcendentális valóságon, aki a megnyilvánult univerzumok teremtésében, fenntartásában és megsemmisülésében minden ok elsődleges oka. Közvetett és közvetlen módon tudatos minden megnyilvánulásról, és ezért Ő független, mert nincs felsőbb ok Nála. Ő az egyetlen, aki a védikus tudást először Brahma, az eredeti élőlény szívébe juttatta. Általa még a legkiválóbb szenteket és félisteneket is hatalmába keríti az illúzió, éppúgy, ahogy az ember megzavarodik a tűzben látott víz, vagy a vízben látott föld káprázatától. Csupán miatta tűnnek valóságosnak a természet három kötőereje visszahatásaiként ideiglenesen megnyilvánult univerzumok, habár nem valóságosak.

   Korábban összehasonlítottuk az univerzumot a virtuális valósággal, amelyet a számítógépben a programozó valósít meg. Egy virtuális valóság lakói valójában egy hamis, számítógépek által generált világon kívül léteznek, de azt az illúziót tapasztalják, hogy ezen világon belül vannak. Ha elfelejtenék valódi létezésüket, akkor az illúzió teljessé válna, és akkor magukat számítógépek alkotta testekként azonosítanák. A Védák szerint ez az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek valódi helyzete.

   Maya általános illúzióján belül vannak gyöngébb illúziók. Az általános illúziótól az ember a Legfelsőbb Lény mindenhatóságát, míg a gyöngébbek miatt a kozmikus kontroll hierarchiát felejti el, amelyet a Legfelsőbb Lény állít fel az anyagi univerzumban. Mindezek az illúziók lehetővé teszik az egyéni lélek számára, hogy szabad akaratából cselekedjen, habár valójában egy magasabb kontroll alatt állnak.

   Mindazonáltal az illúziók azért nem olyan erősek, hogy az egyén ne legyen képes megkeresni az igazságot, ha kíváncsi rá. Ha maya olyan erős lenne, hogy bárkit is megakadályozna az igazság megtalálásában, akkor ez akadályozná az emberek szabad akaratát. A védikus rendszer szerint a Legfelsőbb Lény a tanítók számára lehetővé teszi, hogy alászálljanak az anyagi világba, és transzcendentális tudást adjanak a feltételekhez kötött lelkeknek. Maya ezen megállapodása szerint, ha úgy gondolják, az embereknek mindig lesz elég okuk visszautasítani ezeket a tanítókat. Ha azonban magasabb szintű tudásra vágynak, akkor mindig elegendő bizonyíték áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy segítségükkel meg tudják különböztetni a tudást az illúziótól.

   Ezen a Földön az elmúlt néhány évszázadban kialakult az a nézet, hogy az élet egyszerűen az évmilliók során kialakult fizio-kémiai folyamat. E nézet szerint ezen a bolygón mi vagyunk az evolúció legmagasabb szintű termékei. Ha a világegyetemben máshol is van élet, akkor annak is szintén lassan kellett kialakulnia a megfelelő feltételekkel rendelkező bolygókon. Ezért, ha léteznek nálunk fejlettebb intelligens életformák, akkor ezek valószínűleg biztosan messze vannak tőlünk, és nem kell aggódnunk miattuk.

   E nézet, az embereket nagymértékben a szabad élvezet és a Föld kizsákmányolásának programja felé mozdítja. Sajnálatos módon az ilyen program károsítja a Föld bioszféráját, és gátolja a haladás útját a lelki jellegükből valamit megvalósítani kívánók előtt. Ez azt jelenti, bár a modern materialista világszemlélet elősegíti bizonyos személyek szabad akaratát, ugyanakkor másokét jelentősen akadályozza.

   Az ufó-jelenség talán az egyik lehetőséget kínálja arra, hogy magasabbrendű szintre emeljük a modern materialistaszemléletet. Így a tudósok csak a megérdemelt büntetésüket kapják, amikor szembe találják magukat a fizika törvényeit megszegő lehetetlen repülő alkalmatosságokkal. Mágikus erőkkel rendelkező lények jönnek, hogy megmutassák nekünk, nem mi vagyunk a kozmosz legfejlettebb élőlényei. Mégis, ugyanakkor az ufó-jelenségek csalókák, a kommunikációk ellentmondásosak, és így mindig megmarad a helye a kételkedésnek.

   Megint más jelenségek magukban foglalhatnak bizonyos prédikációs programokat, amelyeket olyan lények adnak elő, akiknek valamilyen üzenetük van. Végülis, a vallásos megtérítésnek nem feltétlenül kell a normál emberi lényekre korlátozódnia. Ezek az üzenetek minőségükben és mélységükben változhatnak, végső soron azonban, az egyéneknek saját megkülönböztető képességüket kell használniuk annak eldöntésére, hogy mit fogadnak, illetve mit utasítanak el.

   Mindezek a fenti lehetőségek párhuzamban állnak a védikus hagyományokkal. Az ősi védikus írások szerint volt egy idő, amikor e Föld emberei rendszeres kapcsolatban álltak különböző lényekkel, a sötétség állapotában lévő negatív lényektől kezdve, a lelki tudat előrehaladott állapotában lévő bölcsekig. A modern jelenségek igazolni látszanak e védikus képet, és lehet, hogy e jelenségek mögött valóban ez a terv áll. Az ősi bölcsek tanításai még ma is rendelkezésre állnak, azonban elhomályosította őket az anyag irányába orientált tudomány és technológia modern fejlődése. Lehet, eljön az idő, amikor az ősi tanokat ismét komolyan veszik.