Az Isteni Szeretet-Áldozat

Csatornázta: Holló-Szabó Julianna
2012 október 01. Budapest.

Juventus jelentkezem, a szíriuszi Vének Tanácsából

Monográfia 2/4

Szeretett Földi, Magyar Testvéreim!

Közös univerzumunk Igazságát van módomban feltárni ma nektek. Azét az Igazságét, amely egyben létünk oka, életre hívója és működtetője is. Mindenható Teremtő Atyánk programja ez, amelynek zsenialitása és ismételhetetlensége abban áll, hogy a teremtmény, önmagában hordozza egyben, magát a Teremtőt is.

A világunk kezdetén, Teremtő Atyánk, színtiszta szeretetenergiától feszítve, új minőséget hozott létre. Egy óriási katarzisban, önvalója belerobbant az anyagba. Önmagát adva, önmagából eredeztetve, önmagát beleáldozva, anyagi minőségben jelent meg. Saját maga lényegéből megalkotta az univerzumát. A galaxisokat, a csillagokat és a bolygókat.

Ugyanez a szeretetenergia később arra sarkallta, hogy az anyag, - amelyben, tulajdonképpen az Ő saját lényege rezgett, - tudomást szerezzen önmagáról. Ezért megengedte, hogy a saját isteni öntudata elfoglalja helyét benne. Ekkor az Ő „valóság tudata” minden atom „valóság tudatává” vált. Az Atya így nyilatkozik e jelenségről: „Vagyok, aki vagyok.” Lefordítva annyit tesz, hogy ami/aki tudja, hogy ő saját maga van, vagyis létezik, akkor az a Létezés, az Isteni Létezés bizonyítéka. Például, tehát, ha valaki ki tudja mondani, hogy „én vagyok”, akkor az Atya maga mondja ki általa, hogy Ő létezik. Már pedig az univerzum minden atomja, sejtje, a saját szintjén, rendelkezik ezzel a tudattal. Ha tudnának beszélni, akkor ki tudnák önmagukról nyilatkozni azt, hogy „vagyok”, „létezem”. A kő, a víz, a tűz, a fém, a levegő és minden, általunk szervetlen anyagnak vélt forma atomjai is tudnak önmagukról.

E létezés Egysége kivitelezhetetlen lett volna, ha Teremtőnk az anyag megteremtésével párhuzamosan, ne hívta volna életre a szakrális törvényszerűségeket, amelyek meggátolták, hogy az anyag atomjaira essen szét és elszóródjon az univerzumban. Segítségül hívta a szakrális geometria, a logika, a fizika, a kémia, a matematika, valamint saját Lelke törvényeit.

A létezésnek ebben a nagyszerű és csodálatos Egységében, az Atya úgy döntött, hogy mérhetetlen szeretetéből kiáradóan, a teremtése folytatásaként, még nagyobb bizonyítékát adja a világa iránti szerelmének.

Az immáron tudattal bíró anyag egyes formáit kiválasztva, még nagyobb tettre szánta el magát. Megengedte, hogy bizonyos anyagformák reprodukálhassák önmagukat. Ekkor létrejött a szerves világ, amely már egy fejlettebb programot futtatott. Már nem csak a fizika és a kémia törvényszerűségei irányították az anyagi világ ezen formáit, hanem egy program is. Egy intelligens, kreatív, önmagát újraalkotni, és saját fajára jellemző kódjait megőrizni képes program. A világ elkezdte, a programnak megfelelően, önállóan, újra és újra életre hívni önmagát. Az Univerzum így élettel népesedhetett be. A szerves anyagi formák végtelen sora alakult ki.

Teremtőnk végtelen boldogságában azonban egy, ennél még merészebb tervet tartogatott az általa oly mérhetetlenül szeretett univerzuma, és lakói számára. Bizonyos, öntudattal bíró, szerves anyagformáknak, amelyek az evolúciós program futtatásával kifinomulttá és a legjobban alkalmazkodóvá váltak, megengedte, hogy újabb minőségben vegyenek részt a világegyetem bővítésében. Ahhoz, hogy ez maradéktalanul létre jöhessen, megengedte, hogy az általa kiválasztott formák beleláthassanak a világot Egységben tartó, szakrális törvényekbe, és a saját Szent Szelleme (intellektusa) szétosztása által tudáshoz juttatta őket.

( - A világegyetemünk számtalan galaxisán több milliónyi társteremtői minőség létezik. Nem mind humanoid formában, és nem mind, a mi hozzánk hasonló lételem formákkal.)

Ezt követően, mintha mindez nem lett volna elég, az intellektus, a szellemi tudás mellé, Teremtőnk még valami mást is adományozott a fiainak. A legnagyobb ajándékot adományozta oda nekik, amelyet csak szülő adhat a gyermekének. Ez az ajándék nem más, mint a világ felett való saját rendelkezési jog, a saját szabad választás joga, a kreatív, szeretetből fakadó teremtéshez való jog, vagyis a Szabad Akarat.

A teremtés folyamata a Lélek műve. Csak Isteni Lélekkel átitatva lehet a szívünkben felmerült késztetéseket tervekbe, majd a fizikai világban, sárba gyúrva, anyagba formálni. Erre csak az képes, akiben az Atya Lelkének MAG-ja munkálkodik.

Így a Szabad Akarat nagylelkű ajándékát csak saját Szent Lelkének darabokra osztásával adhatta át. Hisz egyedül az Isteni Szent Lélek képes tudás birtokában, az anyagi világ programját akarattal megírni és működésre bírni. Egyedül a Szabad Isteni Akarat képes megtörténtté tenni a teremtést az által, hogy kimondja: LEGYEN…!Isteni Lelket ültetett tehát az immáron Isteni Tudással bíró gyermekeibe. Áldozatot hozott a gyermekeiért. Önmagát adta Testében, Szellemében, Lelkében. A világunk Isteni Szeretetáldozatból született és működik.

A Szabad Akarat adománya lehetővé teszi az Atya gyermekeinek, hogy saját jogon rendelkezzenek mindazzal, amit az Atya létre hozott. Lehetővé teszi gyermekei számára, hogy a Szent Szellem tudását felhasználva, a törvényeket betartva, folytathassák a teremtést. Így őket valódi társteremtőkké tette és saját képmására formálta őket.

Annak ellenére megengedte gyermekeinek a társteremtői minőséget, hogy tudta: gyermekei fejletlenségükben, tudatlanságukban ellenszegülnek majd a törvényeknek, elszakadnak a Teremtőjüktől, gyakran megtagadják majd Őt, birtokolni akarják a világot, végtelenségig gőgösek és önteltek lesznek, és maguknak tudnak be minden érdemet és jogot a világ megteremtésére és a felette való uralkodásra. Megfeledkeznek a Törvényekről, kárt tesznek önmagukban, egymásban, az univerzumban, vagyis Istenben, magában.

De az Atya nem tett ellene semmit! Feláldozta magát az anyagban ezekért a lényekért, saját gyermekeiért, hogy ők tanulhassanak, előbbre juthassanak a megszerzett tapasztalataik által, hogy megpróbáltatásoknak legyenek kitéve, és hogy megtanulják egyre tudatosabban folytatni a teremtést. Azt akarta, hogy a gyermekei saját történeteikből tanulva újra visszataláljanak hozzá, saját maguk jöjjenek rá az egyetlen üdvözítő megoldásra: a Szeretet Törvényének az összefüggéseire, működtetésére és így egyre emelkedettebbek és egyre nagyszerűbb teremtőkké váljanak, egyre hasonlatosabbak isteni mivoltukhoz.

Galaxisunkban élnek olyan isteni gyermekek, akik már réges-régen, földi évben mérve évmilliókkal ezelőtt, visszataláltak a Teremtőhöz, és tökéletesen tudják működtetni az isteni törvényeket. Ők is átmentek az evolúció minden szakaszán, de fejlettségükben elértek arra a szintre, ahol lassan tökéletes másai az Atyának és most már igazi társteremtőként újabb és újabb világokat hoznak létre, újabb és újabb létformákat.

A Föld nevű bolygón az Atya által kiválasztott faj az ember. Egyedül az ember kapta meg azt a lehetőséget, hogy tudatos társteremtőként vegyen részt az Atya jobbján a nagy mű fejlesztésén. Egyedül ő kapta meg, isteni szeretetből fakadóan, a szabad választás lehetőségét. Ma a földi ember ott tart az evolúciójában, hogy képes lenne tudásszintjéhez mérten felfogni, és működtetni az univerzális törvényeket. Lénye azonban homályos tévedésben él. Félelemből cselekszik, mert nem tud a világegyetemről semmit, s játékszerévé vált, birtoklási vágytól megrészegedett, földi egyedeknek. Rabszolga sorba taszítva, sötét erők oltárán feláldozva, az „urak” asztaláról lehulló morzsákért könyörög.

Földi Testvéreink! Álljatok le, és gondoljátok át!

A Teremtői Szeretetáldozat önmagát áldozza fel másokért. Nem másokat áldoz föl önmagáért! A mi univerzumunk ettől működik. Tévedés mást hinni, elfogadni és nem a szeretetáldozat eszközével a világot működtetni. Ha más energiákat működtettek a teremtésre, mint a szeretetenergiát, akkor áthágjátok a Szeretet Törvényét!!

Ha áthágjátok a törvényt, bajba sodorjátok önmagatokat. Ugyanúgy veszélyben vagytok, mint amikor tudatlanságból, vagy könnyelműségből, fittyet hányva a gravitáció törvényére, egy emeletes ház tizedik emeletének korlátjáról sétára indulnátok a semmibe. Biztos katasztrófa lenne a tévedésetek ára. Ugyanis a természeti törvények nem válogatnak. Lehetsz jó ember, lehetsz rossz ember, lehetsz férfi, lehetsz nő, fehér vagy fekete, a törvény mindenkire egyformán hat. Aki ismeri a törvényt, az igazodik hozzá. Aki nem ismeri, addig tanulja tapasztalatok begyűjtésével a használatát, amíg el nem sajátítja, és el nem kezdi helyesen működtetni azt.

A törvények áthágása, közös univerzumunkban, bűnnek számít, mert kárt okoz: elsősorban a vétkesnek, közvetve pedig másoknak, majd a környezetünknek, vagyis a Teremtőnknek. Higgyétek el, senki nem áll a háttérben, hogy kontrolláljon, és senki nem csikarja ki másokból erőszakkal a törvénytiszteletet. A törvény megsértése elsősorban arra hat, aki megsérti. Önmagában tesz kárt az, aki akarva, vagy akaratlanul, hibázik. Ez magában véve már egy komoly büntetés, amelyet a személy saját kezével ró ki önmaga ellen. A helytelenül használt törvény veszélybe, és bajba juttatja a figyelmetlenkedőt.

A földi embernek már birtokában van a tudás több ezer év óta. A törvények összefüggéseit azonban apró körök birtokolják, visszatartva az információkat a többségtől, hogy visszaélhessenek a hatlmukkal. A lakosság pedig tudatlansága miatt tehetetlenül csapódik az egyik tévedésből a másikba, és aratja ezzel a nehézségeit. Ma még a földi emberre azt tudjuk mondani, hogy a töredékes tudása miatt van bajban. Nem kiálthatjátok ki magatokat bűnösnek, hiszen eddig az életetek és a törvények összefüggései rejtve voltak előttetek, így nem tudtátok mi ellen vétetek.

Mostantól azonban a ti vállaitokon van a felelősség azzal, hogy tudtok e törvényekről. Mától nem mondhatjátok, hogy nem hallottatok róla. Az alábbiakban pontos leírását kapjátok az első nagy törvénynek a Szeretet Törvényének. Csak az olvasson tovább, aki teljes mértékben felelősséget kíván vállalni a saját életéért. Mától saját felelősséged mindaz, amit ezen információk birtokában megélsz. Nem okolhatsz eztán másokat sorsod miatt.

…

Gondolkodj el azon, hogy vállalod-e a folytatást! Mersz-e felelős lenni önmagadért? Hunyd le a szemed néhány másodpercre és dönts a lelkedben: akarod-e hallani a titkot a nehezebbik útról. Ez az út, amelyet ma mutatok neked, bár nehéz, de igaz. Emberhez méltón, bőségen és harmónián, egészségen és szereteten vezet át téged. Ez az út nem más, mint a Boldogulás Útja, a Szeretet Törvénye és annak szabályai.

Az Atya gyermeke vagy, szabad választásod van! Dönts most!

Továbbiak a folytatásban

Juventus