Micheal Salla phD. - Jelentés a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól

2010. 07. 01.

Michael Salla PhD. 


Jelentés a földönkívüli
fajok tevékenységéről és indíttatásairól
-
Az emberiséggel kapcsolatba került legjellemzőbb földönkívüli fajok leírása



„Soha se kételkedj abban, hogy egy mély gondolatokkal rendelkező, felelősségteljes kis csoport képes megváltoztatni a világot, hiszen ez az egyetlen módja a világ megváltoztatásának!” - Margaret Mead



Absztrakció



Rendkívül nagy az ismert, az emberi népességgel és a Föld bolygóval jelenleg kapcsolatban lévő idegen fajok száma. Egy 1988-ban készült interjúban, Clifford Stone, a már nyugdíjas, az Egyesült Államok egykori, az USA hadseregénél 22 évet szolgált katonai nyomozótisztje, aki számos titkos, lezuhant földönkívüli űrhajó és idegen biológiai lény (EBE) zárt katonai területekre történő szállításában vett részt, elmondta, hogy mindösszesen 57 földönkívüli faj ismert az Egyesült Államok hadserege előtt. Az idegen fajok e palettájáról elmondható, egy részük aktívabb másoknál, és az is kijelenthető, hogy az aktívabbak gyakorolják a legjelentősebb hatást az emberiség fejlődése, illetve függetlensége kapcsán. A földönkívüli fajok észlelésével összefüggő hihetetlenül gazdag adathalmaz jól mutatja az idegenek tevékenységének és indíttatásainak hihetetlen sokféleségét, és azt a tényt, hogy a szándékaikra igazából csak a meglévő adathalmaz alapos elemzéséből következtethetünk. Jelen beszámoló bemutatja a UFO-irodalomban legjellemzőbben felbukkanó idegen fajokat, legszembetűnőbb stratégiájukat a földi evolúcióval és az emberiség függetlenségével kapcsolatban, valamint a globális problémákhoz való viszonyulásaik széles skáláját. E riport határozott különbséget tesz az idegen fajok között aszerint, hogy a két legmeghatározóbb csoport közül melyikbe tartoznak. Az első csoportba a földönkívüliek azon fajai kerültek, melyek részt vesznek az „árnyék kormányokban”, ily módon felelnek az idegenekkel kapcsolatos ügyekért, a földi kormányokkal egyezményeket kötöttek, sőt, számos közös vállalkozásban is részt vesznek. A nagyszámú egyezmény ezen fajok és az „árnyék kormányok” között, mind az Egyesült Államokban, mind a világ többi részén, azt sejteti, hogy létezik egyfajta katonai-ipari-földönkívüli komplexum alkotta konszern. A katonai-ipari-földönkívüli komplexum alkotta konszern ellenőrzése alatt tartja az idegenek jelenlétével kapcsolatos információk legtöbbjét; kormányzati intézményeket irányítanak szerte a Földön, üzleti társaságokat, a tömegtájékoztatást, és felelősek a globális problémák nagy részéért. 



Létezik a földönkívüli fajoknak egy másik csoportja is, mely az előbb említett, az „árnyék kormányokkal” és a titkosszolgálatokkal kötött titkos szerződések alkotta hálózatba nem kapcsolódik be. A „kontaktok” beszámolói szerint ezek a fajok „barátságosak” az emberiség irányában, sokkal etikusabban közelítenek hozzánk és azokhoz a kihívásokhoz, melyek összezavarhatják az emberiséget egyrészt az idegenek jelenlétével kapcsolatos igazsággal való szembesülés során, másrészt a fejlett földönkívüli technikával való találkozások kapcsán. Ez utóbbi csoport bizonyíthatóan a kulcsszerepet fog játszani azon globális problémák megoldásában, melyeket az első csoport és az „árnyék kormányok” okoztak.



A jelentés először a földönkívüliek azon csoportját írja le, akik érintettek a főleg az Egyesült Államokra koncentrálódó, de a világ más területeit is érintő katonai-ipari-földönkívüli komplexum kapcsán. Utána azokat a földönkívüli csoportokat mutatja be, akik nem kívánnak csatlakozni a katonai-ipari-földönkívüli komplexumhoz. Az idegenek megkülönböztetésének ez a fajta módja segít bennünket a komplexum etikai, törvényes és politikai dimenzióinak megértésében, abban, hogy a különböző földönkívüli fajok miként működnek együtt vagy éppenséggel nem működnek együtt a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal. Példának okáért, egy földönkívüli faj „barátságtalannak” tekinthető, amennyiben választása szerint hajlandó együttműködni a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal, ennek folyományaként megosztja technikai tudását a titkosszolgálatokkal, mely tevékenységet úgy írhatnánk le, mint „kölcsönös előnyöket nyújtó” tervezeteket, ezek természetesen szigorúan titkosak, mélységesen megsértik az emberi jogokat, súlyos károkat okoznak a globális környezetnek az „árnyék kormányzatok” tevékenységének eredményeként. Az analógiát folytatva, egy földönkívüli faj „barátságosnak” tekinthető, amennyiben visszautasítja az együttműködést a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal, emiatt sokkal inkább egyfajta megfigyelő pozíciót foglal el az emberi fajjal kapcsolatban, azzal a fajjal kapcsolatban, melynek elitje szoros együttműködést folytat az idegenekkel, akik részesei a katonai-ipari-földönkívüli komplexumnak. Miközben aránylag egyszerű eldönteni a vitát arról, hogy egy-egy idegen faj melyik csoporthoz tartozik, még semmi részletesebb információt sem nyerhetünk arról, milyen mélyebb etikai, törvényes és politikai szándékok húzódnak meg a katonai-ipari-földönkívüli komplexumhoz tartozás mögött, illetve ez ellen. A földönkívüliek tevékenysége és indíttatásaik megértése a legjellemzőbb idegen fajok esetében segít megválaszolni a fenti kérdéseket is, egyben segít mindenkinek abban is, feloldja az önmaga számára esetleg felmerülő ellentmondásokat az idegenekkel kapcsolatban, hogy megértse a földönkívüliek hatását a globális problémák kiváltásában, egyes csoportjaiknak konfrontálódásával az emberiséggel, valamint annak megismerésében, hogy mely idegen fajok lehetnek azok, akik esetleg együttműködve velünk, segíthetnek az emberiség emancipálódásában és fejlődésében.





A szerzőről



Dr. Michael Salla az exopolitika kifejlesztésének egyik úttörője, képzett kutatója a földönkívüliek jelenlétéből következő politikai hatásoknak. Szerzője a következő műnek: Exopolitika: A földönkívüliek jelenlétének politikai hatásai (Dandelion Könyvek, 24). Dr. Salla világszerte ismert, mint nemzetközi politikai szakértő, főként a nemzetközi konfliktusok megoldásának és az USA külpolitikájának ismerője kapcsán, továbbá szerzője/szerkesztője további négy könyvnek, ideértve A Hős utazása a második amerikai évszázadba (Greenwood Press, 2002); Esszék a békéről (Central Queensland University Press, 1995); Miért ért véget a hidegháború (Greenwood Press, 1995); és az Iszlám radikalizmus, a Muszlim nemzetek és a Nyugat (1993). Szintén szerzője több, mint hetven újságcikknek a békéről, valamint a etnikai konfliktusok megoldásáról szóló elemzésnek. Dr. Salla Akadémiai előadásokat tartott a Nemzetközi Szolgálat Iskoláján, az Amerikai Egyetemen Washington DC-ben (1996-2001), a Politikai Tudományok Karán, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen Canberrában (1994-1996). Dr. Salla tanított az Elliott Iskola Nemzetközi Ügyek fakultásán mint adjuntus, a George Washington Egyetemen Washington DC-ben 2002-ben; és Állandó kutatója volt a Globális Békeközpontnak, az Amerikai Egyetemen (2001-2004). A PhD végzettséget az Ausztrál kormányzattól kapta a Queensland Egyetemen végzett kutatásaiért, valamint akadémiai tagságot nyert filozófiai munkásságáért a Melbourne-i Egyetemen, szintén Ausztráliában. Bekapcsolódott a Kelet-Timori, a Kosovói, a Makedóniai és a Sri Lankai etnikai konfliktusok kutatásába, és békefenntartó szervezetek megalakítására tett kezdeményezést a konfliktusokban részt vevők közép- és felső vezetőinek bevonásával.




Jelentés a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól
– Az emberiséggel kapcsolatba került legjellemzőbb földönkívüli fajok leírása





1. Bevezetés



Rendkívül nagy az ismert, az emberi népességgel és a Föld bolygóval jelenleg kapcsolatban lévő idegen fajok száma. Egy 1988-ban készült interjúban, Clifford Stone, a már nyugdíjas, az Egyesült Államok egykori, az USA hadseregénél 22 évet szolgált katonai nyomozótisztje, aki számos titkos, lezuhant földönkívüli űrhajó és idegen biológiai lény (EBE) zárt katonai területekre történő szállításában vett részt, elmondta, hogy mindösszesen 57 földönkívüli faj ismert az Egyesült Államok hadserege előtt. Az idegen fajok e palettájáról elmondható, egy részük aktívabb másoknál, és az is kijelenthető, hogy az aktívabbak gyakorolják a legjelentősebb hatást az emberiség fejlődése, illetve függetlensége kapcsán. A földönkívüli fajok észlelésével összefüggő hihetetlenül gazdag adathalmaz jól mutatja az idegenek tevékenységének és indíttatásának rendkívül sokféleségét, és azt a tényt, hogy a szándékaikra igazából csak a meglévő adathalmaz alapos elemzéséből következtethetünk. 



A legsokatmondóbb jelentések a különböző földönkívüli fajokról egyrészt a „kiszivárogtatóktól” származnak, mint amilyen Stone felügyelő is, aki igen hosszú időszakot töltött a katonaságnál és/vagy részt vett, illetve kapcsolata volt „fekete projektekkel”; másrészt a „kontaktoktól”; a fogalmat átfogó értelemben használva ideértve mindenkit, akinek közvetlen fizikai kontaktusa volt a földönkívüliekkel, vagy kommunikált velük. Ez utóbbi kategória magába foglalja azokat a „kontaktokat” akik a klasszikus értelembe véve önkéntes úttörői a földönkívüli fajokkal való kapcsolatfelvételnek, valamint az „eltérítetteket”, akik akaratuk ellenére kerültek kapcsolatba földönkívüliek programjaival. Először megadom a legfontosabb hivatkozásokat az különböző, jellemzően Földünkön tevékenykedő idegen fajokkal kapcsolatban, aztán megkísérlem specifikálni a beszámolókat az idegenek indíttatásával és tevékenységével az összes lehetséges forrás felhasználásával. 



Természetesen merülhetnek fel kétségek a jelen beszámolóban felhasznált, a „kiszivárogtatók” és a kontaktok által közölt információk megbízhatóságát illetően, én magam is vitattam egyik írásomban, hogy a „kiszivárogtatók” és a kontaktok valóban a legmegbízhatóbb források lennének a földönkívüliekkel kapcsolatos jelenségek megértésében. További segítséget jelenthet a „kiszivárogtatók” és a „kontaktok” által nyújtott információk megbízhatóságához ezen beszámolók egybecsengése és hasonló tartalma, az a meggyőző erő, mely a beszámolók mögött áll, valamint az érintett személyek szavahihetősége. Összefoglalásképpen: jelen beszámoló elsődlegesen annak a néhány kiválasztott „kiszivárogtató” tájékoztatásán alapul, akik egybehangzó dolgokat állítottak, ehhez konzekvensen ragaszkodtak, megbízhatóságuk pedig arra garancia, hogy az általuk szolgáltatott információk megfelelnek a valóságnak a földönkívüli fajok indíttatásaival és tevékenységével kapcsolatban. 



Bob Dean főfelügyelő 27 év katonai karriert mondhat magáénak, szolgálati ideje alatt pedig egyszer a katonai hírszerzésnél is dolgozott az Európai Szövetséges Erők Főhadiszállásán. (SHAPE) 1963-tól. Megkülönböztetett helyzete következtében a hozzá befutott jelentéseket egyértelműen megbízhatónak kell tekintenünk, s abban is biztosak lehetünk, hogy szigorúan titkos információkhoz is hozzájutott. A SHAPE keretében végzett tevékenysége következtében, mint állítja, felkérték, olvasson el egy 1964-ben megjelent, „Mérlegelés: Összegzés az Európai Szövetségesekre esetlegesen veszélyt hordozó katonai fenyegetésről” - című részletes tanulmányt a UFO/ET tevékenységről és arról, ez a hogyan hathat a Szovjet-NATO viszonylatban. Egy interjú során Dean négy földönkívüli fajról számolt be előbb említet tanulmány alapján.

„A csoportot ebben az időben mindössze négy biztosan ismert idegen faj alkotta, a szürkék szintén ehhez a csoporthoz tartoztak. A másik leírt faj tökéletesen úgy nézett ki, mint mi. Emberi faj volt, mely olyannyira hasonlított hozzánk, hogy az admirálisokat és a tábornokokat teljesen az őrületbe kergette, mivel „embernek” sorolták be. Elég gyakran találkoztak is velük, kapcsolatba léptek képviselőikkel, ismertek voltak részükről eltérítések, s velük kapcsolatban álló kontaktok is. Ezek a lények olyannyira hasonlítottak az emberekhez, hogy ha egy repülőgépen, vagy egy étteremben melléd ültek volna, soha nem érzékelhetted volna a különbséget. Mivel pedig katonai beállítottságúak voltak, s alapjában paranoiások, ezek a körülmények kissé aggasztották az admirálisokat és a tábornokokat. Az a tény, hogy ezek az intelligens lények minden nehézség nélkül elvegyülhetnek közöttünk, fel- és alá sétálgathatnak a SHAPE folyosóin, vagy akár a Pentagonén, Ne adj Isten néhány fickó ezek közül minden további nélkül bejuthatott a Fehér Házba! Amint említettem, mindennek köszönhetően, mivel kissé paranoiás lényekről van szó, azokban az években meglehetős megrázkódtatás érte vezető katonatisztjeinket.

A másik két csoport egyikének tagjai meglehetősen magasak voltak, általában 180-240 cm, de előfordult olykor a 270 cm-es magasság is közöttük. Emberi jellegűek voltak, bőrük nagyon halvány, szinte teljesen fehér, testükön egyáltalán semmiféle szőrzet sem nőtt. Végül az utolsó társaság, egyfajta gyík jellegű beütéssel. Találkoztunk velük, katonák és rendőrtisztek a világ minden részéről összefutottak velük. Függőleges pupillájuk volt, s a bőrük egész különleges tulajdonsággal bírt, olyasféle volt, amilyen egy gyíknak a hasa környékén található. Ez volt tehát az a négy idegen faj, melyet 1964-ben ismertek, azonban a barátaimtól tudom, akik jelenleg is katonai szolgálatukat töltik, ez a szám már messze egy tucat felett jár.”



Egy másik „kiszivárogtató” forrás, aki különböző földönkívüli fajokra hivatkozik - Dr. Michael Wolf -, állítása szerint két évtizednél is hosszabb időt töltött különböző pozíciókban, titkos projektekben vett részt, idegen fajok földi jelenlétével foglalkozott. A Wolf beszámolójában és hivatalos jelentésében előforduló sorozatos ellentmondások ellenére a vele dolgozó riporterek megbízható, konzekvens és szavahihető embernek tartják. Egyik interjúban a következő kijelentéseket tette:

„Dr. Wolf állításai szerint számos, földönkívüli civilizációkból alakult konföderáció tagjai látogatják folyamatosan Földünket, lazán ellenőrzött körülmények között. Ezek a következők: a Szövetségesek (emberszerű külsejű földönkívüliek a Sas csillagkép Altair nevű csillagrendszeréből), a Testület (a Zeta Reticuli rendszeréből származó szürkék), a Világok Föderációja (meghatározatlan fajok sok különböző csillagrendszerből), és az Orioni Egyesült Fajok (az Orion csillagkép irányában található csillagrendszerekből). Továbbá, a Szövetség együttműködik a Testülettel és a Világok Föderációjával. Az Orioni Egyesült Fajok együttműködnek a Testülettel, és, rajtuk keresztül a Szövetséggel és a Világok Föderációjával.

Wolf állítása szerint a legtöbb idegen faj barátságos, elmondta, hogy egy kis számú csoport veszélyes és úgy viselkedik, mint egyfajta bolygóközi lázadó.” 

Alex Collier, egy „kontakt”, állítása szerint fizikai valóságukban találkozott földönkívüliekkel és hosszabb időt töltött idegenek űrhajóin. Collier interjút adott Paola Harrisnak, az ufókutatással foglalkozó újságírónak, aki félretéve a saját kétségeit a hihetetlen állításokkal kapcsolatban, Colliert igen megbízható és következetes embernek tartja, és azt találta, hogy legtöbb állítása szorosan összecseng saját, független kutatásaival. Továbbá, Collier - állítása szerint az idegenekkel folytatott megbeszélései alapján - határozott csillagászati vonatkozású kijelentéseket tett, ezeket később igazolták, többek közt az egyik kvantumfizikai vonatkozásút, melyet ezoterikus összefüggésben tett, s arról szólt, hogyan lehet információt kinyerni fekete lyukakból. Ezek és hasonló megbízható állításai tették Colliert „igazi kontakttá”, mivel a valóságnak megfelelő közléseket tett földönkívüli fajokról.



A „Szent Föld védelmében” című könyvében Collier összegyűjtötte cikkeit, ezekben az írásaiban körvonalazta számos földönkívüli faj motivációját és indítékát. Alábbiakban részlet következik egyik írásából:



„Az én értelmezésem szerint a Szíriusz A rendszeréből érkezők megpróbálnak segítőkészek és készségesek lenni irányunkban, egyfajta felelősségtudatot éreznek, hiszen akik a Szíriusz B rendszerét kolonizálták szintén eredetileg a Szíriusz A rendszeréből valók. Viszont a Szíriusz B rendszeréből érkezők igyekeznek rendesen összekeverni gondolkodásunkat, egyben ők azok is, akiktől eredetileg a kormányunk megkapta a Montauk technológiát. Ugyanaz a vallásuk és agyuk szerkezete, mint az Orion-belieknek. A Tau Cetiről érkezettek is erősen érintettek. Senki sem tudja igazából, hogy a Fiastyúk-beliek éppen mivel foglalkoznak, azonban én később el fogom mondani. Azok közül, akik az Alcyon rendszerében élnek, néhány csoport erősen megbízhatatlan, mert titkos programokban vesznek részt. A taygetaiak egyértelműen elmondták nekem, pontosan meghatározható céljuk van: a szabadság eszméjének elterjesztése. Attól, hogy az idegenek egy csoportját „Fiastyúk-belinek” nevezünk, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mi segítésünk céljából vannak itt. Az emberek gyakran összekeverik szándékaikat. A tevékenységük alapján lehet igazán megismerni őket. A Hattyú alfájáról is vannak köztünk. Érkezett hozzánk egy csoport az Arkturuszról is, ők segíteni próbálnak bennünket. A Procyon-beliek, akik kivívták függetlenségüket, szintén segítségünkre igyekeznek. Valóban lelkes támogatóink.” 





2. A katonai-ipari-földönkívüli komplexummal együttműködő fajok



Kis szürkék



A földönkívüliek e faja magába foglalja a Zeta Reticuli rendszerében őshonos szürkék csoportját valamint az Orion csillagképből érkezőket is. Erről a fajról úgy tartják, a leggyakrabban alkalmazzák az eltérítéses módszert kutatásaik érdekében, s az ufóbalesetek kapcsán is a leggyakrabban említésre kerülnek. 



Philip Corso ezredes Eisenhower elnöksége idején szolgált és később vezetője lett az Idegen Technológiák Hivatalának az Egyesült Államok hadseregénél a Kutatási és Fejlesztési Osztálynál, olyan ember, aki szintén jelentős szolgálati időt tudhat magáénak, s később az idegenek földi jelenlétével kapcsolatos információk „kiszivárogtatójává” vált. Visszaemlékezéseiben azt állítja, saját szemével látta az egyik halott szürke lény tetemét az 1947-es roswelli eseményeket követően. A lényre tökéletesen illik a klasszikus leírás, négy láb magas, nagy fejjel, hatalmas fekete, mandula alakú szemekkel, vékony testalkat és törékeny karok és lábak. Egy másik közismert leírás Travis Waltontól származik, akit egy alkalommal a szürkék eltérítettek.



„Nagyon alacsonyak voltak, alacsonyabbak, mint öt láb, és nagyon nagy kopasz fejük volt, semmiféle arcszőrzet. A fejük kupola-alakú volt, hatalmas. Egyfajta „magzat” benyomását keltették. Hiányzott a szempilla és a szemöldök. Nagyon nagy szemük volt – hatalmas szemük – majdnem teljesen barna, semennyi fehér benne. A legkülönösebb rajtuk a szemük volt. Ember, azok a szemek, csak bámultak rám!”

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a szürkék mélyen érintettek egyfajta ember-szürke hibrid kifejlesztésében, az emberi evolúció következő lehetséges állomásaként. Corso ezredes szerint a szürkék érintettek egy Eisenhower adminisztráció idején kötött szerződés kapcsán is, egyfajta „hallgatólagos megállapodásban”, mely szerint a szürkék engedélyt kaptak civil emberek eltérítésére és ezáltal saját biológiai programjuk kiterjesztésére. A szürkék igencsak aktívak az emberek eltérítésében, genetikai kísérleteikben, az emberek folyamatos ellenőrzésében beépített szerkezetek segítségével, tudat kontrollban, illetve agyprogramozásban, emberek klónozásában és hibrid emberek megalkotásában. Ezáltal szisztematikusan érintettek globális problémák keletkezésében, mint például az eltérítések kapcsán emberek tömegének traumatizálása, genetikailag módosított emberek megalkotása, implantátumokkal emberek követése, valamint igen jelentős egyedszámú csoportok tökéletes blokkolása hipnotikus tudat kontrollal, illetve agyprogramozással.



Magas szürkék/fehérek



A szóban forgó csoport második prominens földönkívüli képviselője a Robert Dean által leírt magas szürkék. Őt idézve: „Igen nagy csoport. Amikor azt mondom nagy, elsősorban a magasságukat értem ez alatt. 180-240 centiméteresek, de előfordul közöttük a 270 centiméteres magasság is. Emberszerűek, de nagyon halvány a bőrük, szinte teljesen fehér, a testük teljesen szőrtelen.” 



Dr. Arthur Horn szerint a magas szürkék az Orion csillagképből érkeznek, irányító szerepet játszanak a kis szürkék vonatkozásában. „A kis szürkéket tevékenykedésük során a 210-240 cm magas szürkék irányítják. A szürkéknek azt a csoportját jelentik, mely „diplomáciai” küldetéseket teljesít, többek között titkos megbeszéléseket folytatnak földi kormányok vezetőivel. A szürkéket úgy emlegetik általában, ezen belül pedig a 90-150 cm magas kis szürkéket különösképpen, mint egyfajta zsoldosokat.

A magas szürkék diplomáciában játszott szerepére William Cooper, korábbi haditengerészeti felderítő tanácsadó ad megerősítést, aki, állítása szerint, saját szemével látta azokat a titkosított dokumentumokat, melyek Eisenhower elnöksége alatt születtek, s a magas szürkékkel kötött hallgatólagos egyezményeket tartalmazzák, 1954 kezdetétől.



1954 vége felé a Föld körül keringő nagy orrú szürke szövetségesek leszálltak a Légierő Holloman bázisán. Egyfajta keret-megállapodást kötöttek. Ez a faj a következőképpen azonosította magát: az Orion csillagkép egyik, a mi általunk Betelgeuze névvel ellátott, vörös csillagának, rendszeréből érkeztek. Állították, bolygójuk haldoklik, s a jövő egy még ismeretlen időpontjában lehetetlenné válik az élet rajta számukra.

A Légierő Holloman bázisa Új-Mexikóban, a jelentések szerint, folyamatosan helyszínt biztosít a magas szürkékkel való találkozóknak. 1972-73-ban, példának okáért, két producer, Robert Emenegger és Allan Sandler, miközben a Légierőről forgattak filmet, kérésre megtekinthettek egy rövid felvételt az említett bázison, valószínűleg a magas szürkékkel folytatott, 1971-es találkozóról. Meglehet, hogy a magas szürkék egyfajta hibrid fajt alkotnak, mely az emberi faj és az kis szürkék genetikai anyagának kombinációjaként jött létre. A magas szürkék puszta léte bizonyíthatja egy működő modell létezését, az emberi és kis szürkék által hordozott génállomány kombinálhatóságáról, és egyben magyarázza, miért az övék a vezető szerep a kis szürkék emberekkel kapcsolatos „interakcióiban”. A magas szürkék a legmélyebben érintettek a genetikai kísérletekben, az emberi lény és a szürke lények hibridjének megteremtésében, agyirányításban és az „árnyék kormányokkal” kötött megállapodásokban. A magas szürkék által kiváltott globális problémák a genetikailag módosított emberek megteremtése, implantátumok segítségével egyes emberek folyamatos ellenőrzése, egész embertömegek tökéletes passzivitásba süllyesztése hipnotikus agyirányítással, az elit döntéshozók befolyásolása, valamint beépülés a nemzeti titkosszolgálatokba.





Gyíkemberek (Reptilianidák)



A csoport következő prominens képviselője a Dean által humanoid fajként bemutatott, hűllőszerű karakterekkel rendelkező, 180-210 cm magas gyíkemberek (reptilians). A gyíkemberek fajának leírásakor egyaránt szóba kerül a földi és más csillagrendszerek is, mint földönkívüli eredet. R. A. Boulay töménytelen időt áldozott a legkülönfélébb történelmi források elemzésére, ennek eredményeként kijelenti, komoly források támasztják alá azt a feltevést, miszerint földönkívüli gyíkember fajok népesítették be a Földet egykoron, s fontos szerepet játszottak az emberi faj megteremtésében. Thomas Castello, a Dulce bázis korábbi tisztje szerint, létezik egy szigorúan titkos földalatti létesítmény ahol számos földönkívüli faj tevékenykedik az USA nemzeti titkosszolgálataival közös programokon; a gyíkemberek a kezdetektől fogva egymás mellett dolgoztak emberekkel, s más, földönkívüli fajokkal:

<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->