Mindannyiunk élete az elemek egyedi megnyilvánulásával kezdődik. Nagyon sajátos karmikus befolyásoltságokat hordozunk, melyek az egyént megkülönböztetik a másiktól. Ha teljesen kiegyensúlyozottak lennénk születésünkkor, teljesen megvalósított buddhának születnénk. Azonban közönséges lényeknek születünk, ami azt jelenti, hogy az elemek valamilyen mértékben kiegyensúlyozatlanok. Ha születéskor az egyensúlytalanság nagy, az nyilvánvaló lehet. Például a durva fizikai szinten ez gyorsan felismerhető azoknál a lényeknél, akik anyagcsere problémákkal születnek, mely lehetetlenné teszi az étel megfelelő megemésztését. Mondhatjuk erre, hogy a tűz hiánya okozza. Az elemi energiák erejében és kombinációjában felmerülő kisebb különbségek is jelentős eltéréseket hoznak létre az egyének jellemvonásai, temperamentumuk, tudati képességeik és a fizikai jellemzőik között.
A születés után a környezet és a környezet tényezőire adott személyes válaszok további hatással vannak az elemek dinamikájára. A balesetek és krízisek, az erős reakciót vagy elhatárolódást kiváltó helyzetek következményekkel járnak, még a legkisebb döntések vagy gesztusok is.
Minden cselekedetünk - bármilyen szinten - az elemi minőségek valamilyen kombinációjának vagy kölcsönhatásának kifejeződése, s megerősíti azokat a feltételeket, amelyek elindították. A harag könnyű példáját véve, rendszerint tüzes reakciót mutat. Ha rendszeresen haraggal reagálunk, a tüzet erősítjük magunkban, ebben az esetben a tűz negatív jellemzőjét. Hasonlóképpen a kreativitás a fénylő tűz természettel van kapcsolatban. Amikor kreatívan reagálunk, szintén a tűz elemet fejlesztjük magunkban, ebben az esetben a pozitív aspektust. Az idő múlásával a szokásos cselekedeteink és reakcióink bizonyos elemek kifejlődésének kedveznek, míg a többi fejletlen, gyenge marad.
A tűz példájánál maradva, ha olyan szociális környezetben nő fel valaki, mely kedveli az agresszív, tüzes reakciókat, hajlamos lehet ezen minőségek kifejlesztésére, a lágyabb, vizesebb reakciók kárára.
Az elemi egyensúlytalanságok lehetnek időszakosak vagy életreszólóak. Például lehet valaki más emberekkel könnyed, és általában magabiztos, de egyben nagyon nyugtalan bizonyos helyzetekben, mint például nyilvános beszéd vagy vizsga esetén. A krónikusan félénk személy néha alkohol fogyasztása után nyitott lesz és önbizalommal teli. A boldog ember szomorú lesz kapcsolata felbomlása után. A nagy hittel rendelkező személy bizonytalan lesz és nihilista, amikor valaki meghal szerettei közül. Ezek mind az elemek egyensúlyának időszakos változásai külső események következtében.
Ilyen változások pillanatról pillanatra történnek. Egy nehéz ebéd után álmosak leszünk, és a föld ural bennünket. Ha szólnak nekünk, hogy a főnökkel kell beszélnünk, elvész a kapcsolatunk a földdel, s a levegő és a nyugtalanság lesz az uralkodó. A fárasztó gyűlés után kimerültek vagyunk, ami a tűz kreativitásának elveszítését eredményezi. Ezt később újra élénkíthetjük egy jó baráti beszélgetés révén.
Bármi kimozdítja egyensúlyából az elemeket: az étrend, a gondolatok, az érzelmek, a filmek, a barátok, a kultúra, a betegségek, és így tovább. De ez nem teszi a helyzetünket olyan sebezhetővé, ahogy elsőre hangzik. Ki is egyensúlyozhatjuk az elemeket az étrenddel, gondolatokkal, érzelmekkel, filmekkel. Például ha túl légiesek vagyunk, egyszerűen töltsünk néha időt földies barátainkkal, ami segít nekünk az elemek kiegyensúlyozásában.
Bizonyos egyensúlytalanságok jobban rögzülnek, mint a kitartó jellegzetességek vagy szokások, melyek újra meg újra megerősítést kapnak. Ahogy beszélünk, a kedvelt színünk, ahogy járunk és a kezünket mozgatjuk: mindez az elemek kifejeződése, s ha tudjuk, mire kell figyelnünk, észrevehetjük, hogy milyen elem vagy elemek uralkodnak bennünk. Nyugaton az emberek hajlamosak ezeket a dolgokat pszichológiai értelemben kezelni, de az elemek egymásra gyakorolt hatása sokkal alapvetőbb, mint a pszichológiai megnyilvánulás szintje.
Néhány ember természeténél fogva viszonylag kiegyensúlyozott. Elegendő térrel, jóérzéssel, földiességgel, kreativitással és rugalmassággal rendelkeznek. A magasszintű minőségek is jelen vannak bennük: együttérzés, szeretet, nagylelkűség, türelem, és így tovább. Testileg szintén kiegyensúlyozottak. Mindannyian találkoztunk már ilyen emberekkel. Általában egészségesek és boldogak, tehetségesek és magabiztosak. Dolgoznak az életük során felmerülő helyzetekkel, s támaszként tudják használni őket: a munkájuk és kapcsolataik jók.
De az életünkben elkerülhetetlenül tragédiák történnek. Megbetegszünk, vagy elveszítünk valakit, akit szeretünk. Meginog az üzletünk, vagy autóbalesetet szenvedünk. Lehetséges természetes felépülés, de elveszhet az egyensúly. Nagyon gyakran hallunk ilyen történeteket: a férfi nem tud kilábalni felesége elvesztésének fájdalmából, vagy egy asszony nem képes megbírkózni azzal a tudattal, hogy rákos. Minden a feje tetejére áll. Az élet jelentősége kérdésessé és meghatározhatatlanná válik. A hit ingadozik vagy teljesen elvész. Az elemek egyensúlya eltűnik. Talán a stabilitás borul fel, vagy a boldogság, vagy éppen a kreativitás. Az ilyen embereket valamelyik elem fogja uralni: mindig haragosak, szomorúak, szórakozottak, szétszórtak vagy kedvetlenek lesznek.
Az ember vagy lemond élete hátralévő részéről, vagy megpróbálja kiküszöbölni a diszharmóniát. Elmegy orvoshoz, változtat az étrendjén, terveket próbál megvalósítani vagy terápiára jár. A vallással való kapcsolat megújulhat vagy elkezdődhet. Ha az illető még nem lépett tudatosan a spirituális ösvényre, akkor ennek elkezdése a legjobb válasz a szenvedésre.
Ezekben a különböző gyógyulási kísérletekben valamit erősíteni kezdünk, vagy éppen megszüntetünk. Ilyet most ne egyél, edd inkább azt, gondolkodásmódod változtasd meg és gondolkodj így, engedd el meglévő szokásaidat, és kezdj új cselekvési módokat. Mikor valamit rossznak érzünk az életünkben, meg akarunk valamit változtatni, jobban kívánunk valamit aminek hiányát érezzük, vagy történetesen meg akarunk szabadulni attól, amit zavarónak tartunk.
Természetes indíttatásunk van az egyensúly elérésére, ugyanúgy, ahogy természetes módon vonz bennünket a növekvő tudatosság és a spirituális növekedés. Mindkettőt eltorzíthatjuk vagy elutasíthatjuk, de az egyensúly felé vezető bölcsesség benne rejlik a lényünkben.