A megfejtetlen jelenségek sorát gyarapítja az a két nemrégiben készült fotó, amely a világ két, egymástól távol fekvő piramisánál tapasztalt jelenséget örökít meg. Olybá tűnik, hogy egy időben kezdett fényoszlopot kibocsátani magából az ég felé egy boszniai és egy mexikói szent piramis. Hamisított vagy eredeti fényképekről van-e szó? Létezik-e a rejtélyes piramis-erő? Ha igen, mire képes? Miért éppen most kezdtek el működni a piramisok? Miért éppen ez a kettő? Miként kapcsolódik ez az anomália a 2012-es évhez?Egy olyan univerzumban élünk, ahol a megfelelő mérete szerint megépített szabályos piramisforma vagy éppen csonka gúla csodákra képes. Különösen igaz ez akkor, ha a piramist a megfelelő módon tájolták be, például a négy égtáj felé, valamint egyes tudatosan kiválasztott planéták, illetve csillagcsoportok mozgásának megfelelően. A csillagos égbolt és a Föld találkozásai a piramisok. De nem csak elvi síkon, hanem mert a piramisépítő kultúrák nagy része olyan kozmikus tudással rendelkezett, amely lehetővé tette számukra a piramisok antennaként való használatát is.

A piramisok olyan akkumulátorok, amelyek a rendeltetésüknek megfelelő kozmikus energia befogására és eltárolására alkalmasak. Ezek a begyűjtött erők és energiák utána tetszés szerint felhasználhatók. A tudósok hittek is meg nem is a rejtélyes piramis-erőben, amikor először kezdtek kísérleteket folytatni a megismerése végett. A legkonkrétabb tapasztalatokat akkor szerezték a szakemberek, amikor saját szemükkel látták és a maguk műszereivel mérték a piramisok „képességeit”, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy tulajdonságait. A piramisokban talált több mint 4000 éves gabonaszemeket elvetve egészséges növények sarjadtak belőlük, acéleszközök élei megőrizték élességüket, a piramisokban tárolt csírák kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a máshol tárolt társaik. Kutatások igazolták, hogy egyes baktériumok lényegesen lassabban szaporodnak a piramisokban, míg a piramisba helyezett nyers hús például sokkal nehezebben rothad meg. A rendszeresen vagy egyszer hosszabb ideig a piramisban tartózkodó emberek immunrendszer erősebb, mint a többieké. A víz mínusz 40^oC-on sem fagy meg egészen addig, amíg hozzá nem nyúlnak.Nagyon úgy tűnik, hogy a piramis szerkezete olyan képességekkel ruházza fel a piramisokat, amelyek bár tapasztalhatóak és mérhetőek, a mai tudományos paradigmákkal mégsem magyarázhatók. A legvalószínűbb teória, hogy a piramisok megváltoztatják a szerves anyagok struktúráját, térszerkezetét – s talán a szervetlenekét is –, ily módon olyan tulajdonságokkal ruházzák fel azokat, melyeket látva meghökkenünk. Gondoljunk csak a vízre, amely képes a memóriájában megőrizni mindent, ami vele valaha is történt. Az emberek, az állatok és a növények fő alkotóeleme a víz. Ha pedig a piramisokon keresztül vizet programozunk, vagyis itatunk át kozmikus rezgésekkel, akkor kézzelfoghatóvá tehetjük a piramis-erőt. Természetesen nem minden piramis képes egyformán ilyen mutatványokra, de kétségtelenül vannak egyes méretarányok, tájolások, amelyek ezt elősegítik.

A piramisok minden jel szerint nem véletlenszerűen lettek egy adott helyen felépítve, hanem tudatosan jelölték ki a Föld egyes energiákban gazdag pontjait, amelyek lehetővé tették, hogy a piramisok élő hidakként funkcionáljanak a kozmosz és a bolygó között. Így aki egy ilyen szent helyre teszi be a lábát, esetleg huzamosabb ideig tartózkodik benne, az számíthat arra, hogy teste és aurája különleges rezgésekkel telítődik. Nyílván nem mellékes az ilyen töltődés időpontja sem, hiszen a precízen tájolt piramisok olykor aktívak, olykor inaktívak, attól függően, hogy a kozmikus együttállások éppen milyenek.

2012 azért is különleges esztendő, mert alig telt még el két hónap és már egy Boszniában és egy Mexikóban lévő piramisról lehetett hallani, amelyek rejtélyes okoknál fogva fényt bocsájtottak ki magukból. A látszólag a piramisok csúcsából az égbe törő fényoszlopok megosztják a közvéleményt, mármint a közvéleménynek azt a részét, akihez egyáltalán eljut ennek a híre. A szkeptikusok nem hisznek a fotókban, másoknak viszont ez elfogadható bizonyíték arra, hogy a piramisokban valamilyen erő mocorog. A boszniai Nap-piramis még feltárás alatt áll, de annyit már lehet tudni, hogy legalább 12 ezer éves. Más vizsgálatok és vélemények szerint kora jóval régebbre nyúlik vissza. Kb. 30 ezer évesre rúg. Nem sikerült még az ásatásokat végző főrégésznek sem beazonosítani azt a civilizációt, amelyik a bosnyák piramisokat építhette. De a helyszínen talált székely rovásírás, a faragott kőtömbök és magától értetődően a piramisok kiképzése, valamint az eddig feltárt folyosórendszere önmagáért beszél, még ha sokan igyekeznek is ellehetetleníteni az amúgy Houstonban élő Semir Osmanagić amatőr régész munkásságát.

A mexikói Chichen Itza-i piramist a Tollaskígyó tiszteletére emelték a maják. A nagy piramistemplom egy naptárépítmény, amelyet többek között a Nap, a Hold és a Vénusz mozgásához tájoltak.

Akár hitelesek a nemrégiben készített fotók, akár nem, orosz kutatók már régóta dokumentálták, hogy a radarok egyes piramisok felett két kilométer magas és 500 méter széles ionizált légoszlopot regisztráltak. Az pedig, hogy az ilyen típusú energiaörvényléseket, vagy azok egy részét sikerül lencsevégre kapni olykor-olykor, nem egyedülálló. Jómagam is láttam már ilyen és még ettől is profibb és biztosan eredeti felvételeket több szakrális építményről. Például magyarországi és európai szent helyekről, vagy akár egyiptomi csillagkapukról. Ezekről is alkalmasint fogok írni.

Tehát a magam fajta számára nem elképzelhetetlen, hogy az energiák 2012-ben egyre érzékelhetőbbé válnak, lévén a Föld és az emberi aurák rezgése emelkedik, imígyen érzéklehető rezgéstartományunk közelebb kerül a magasabb valóságszintekhez.