- Energy Vampires -

2009.

Tévedés összekeverni az energiavámpírt a depressziós emberrel. Az energiavámpír képtelen a saját energiaforrásából táplálkozni, ezért mindig mások figyelmére van szüksége ahhoz, hogy újra töltse lemerülő energiaraktárait.

Éva minden délután 17 óra tájban felhívja barátnőjét, Zsuzsit, és beszámol arról, hogy mi történt a munkahelyén. Majd rákezd az unásig ismert szövegre, milyen szerencsétlen, hogy a párkapcsolatai nem sikerülnek, nincs egy normális férfi, és mennyire nem történik már évek óta semmi az életében. Majd leteszik a telefont, Éva megkönnyebbül, Zsuzsi először feszült lesz, aztán ideges, majd elkezd fájni a feje, ereje fogytán. Aztán felhívja Ágit, a másik barátnőjét, akinek mindazt elmondja, amit Évától hallott, és máris jobban érzi magát. Ez az energiavámpírizmus, amely körbe, körbe jár, és ez a viselkedés a világon az emberiségnek egyharmadát jellemzi.

Kikövetelt figyelem

- Kik az energiavámpírok? - Azok az emberek, akik elszakadtak attól a belső energiaforrástól, ami alapvetően minden embert táplál – mondja Tarr Bence László kulturális antropológus, a Szintézis Szabadegyetem oktatási vezetője. – De ne tévesszük össze az energiavámpírt a lusta, vagy döntésképtelen emberekkel, a klasszikus értelemben vett depressziósoktól. Hiszen ez utóbbiakat az különbözteti meg az energiavámpírtól, hogy míg a depressziós tartalékolja az energiáit, és inkább befelé fordul, nem keresi másokkal a kapcsolatot, addig az energiavámpír kimondottan arra utazik, hogy kikövetelje mások figyelmét – hiszen a figyelem energia! -, és a saját problémáját, terhét másra pakolja. - Az energiavámpír nemcsak a saját energiaraktárait kívánja feltölteni, hanem a gondját is szeretné megoldatni? - Az energiavámpír úgy szerez energiát, hogy a másik ember teljes figyelmét szeretné felhívni magára. Hiszen létezik egy láthatatlan, finomenergetikai mező, és az energiavámpír ezen keresztül rabolja el a másik ember erejét. Talán nem is megfelelő az energiavámpír szó, hiszen figyelemenergia rablása történik, mert a figyelem központjából szipkázódik el ilyenkor az energia. És a panaszkodó azt akarja, hogy vegyék le a válláról a terhet, még akkor is, ha ez nem lehetséges, mert olyan problémája van, amit csak ő tud megoldani. Ilyenkor az energiarabló azt akarja, hogy akinek panaszkodik, az ne csak figyeljen rá, sajnálja, hanem érezze ugyanazt, mint ő.

Energiarabló párkapcsolatok

- Mondhatjuk, hogy a rossz házasságokban egymás energiáinak folyamatos rablása történik? - Igen, ahol a házaspár semmi másra nem használja a másikat, minthogy valakinek el lehessen mondani a gondját, baját, panaszát. A partner pedig gyakran erre a saját gondjaival reagál. Ezzel a viselkedéssel érdekes módon ideig-óráig táplálják egymás energiáit, de mindig több erő fogy el, mint amennyi újra termelődik, és a két ember egymástól egyre gyengébb, erőtlenebb, vagy akár beteg lesz. Ha az ilyen kapcsolatot meg akarjuk változtatni, akkor: - kérjük meg a panaszkodót, hogy ezt a viselkedést hagyja abba, - kérdezzük meg, tud-e valami jót mesélni, történt-e vele valami pozitív dolog, - ha nem történt vele semmi jó, akkor kezdjünk beszélni valami szép és jó dologról, akár amit együtt éltünk át, hogy eltereljük a figyelmét, energiához jusson, és közben ne rabolja el a mienket.

- De ha valaki párkapcsolatban él, akkor elvárhatja, ha valami rossz történt vele, akkor kipanaszkodja magát éppen a partnerének, hiszen kihez lehetne őszinte, ha nem hozzá?

- Ez rendben van, hiszen azt fogadtuk, hogy jóban, rosszban kitartunk egymás mellett. Csak meg kell találni a helyes mértéket, hogy meddig akarunk panaszkodni, vagy mit várunk a másiktól.

- Mi történik, ha a panaszkodó tanácsot kap a partnerétől, hogyan oldja meg a problémáját?

- Tévedés azt gondolni, hogy ilyenkor bármit tanácsolni kell, a panaszkodót cselekvésre kell késztetni. Vagyis megkérdezni tőle, mit fogsz most tenni? Ha „nem tudom” a válasz, akkor jöhetnek az újabb kérdések: ki az, aki segíthetne neked ebben a helyzetben, és hogyan? A cél az, hogy önmaga jöjjön rá problémája megoldására, visszanyerje az energiáját, mi pedig ne legyünk energiavesztettek.

Kierőszakolt együttérzés

- Hogyan ismerhetjük fel az energiavámpírokat?

- Például, ha telefonálnak, nem kérdezik meg soha, ráérsz, jókor hívlak? Az sem érdekli őket, hogy mi van velünk? Semmiféle kölcsönösség nincs jelen az ilyen kapcsolatban, a hívó fél semmi mást nem akar, mint elmondani a problémáját. Megkérdezi, hogy ugye milyen szörnyű, ami történt, ugye mennyire nehéz, nem is hittem volna, hogy mindez velem történik? És erre mi olyan dolgokat mondunk, hogy igen, rémes, nagyon sajnállak, amivel máris energiát adunk, és a saját finom energiatestünket gyengítjük. Minél több ilyen együtt érző kifejezést tud tőlünk az energiavámpír kierőszakolni, mi annál több energiát veszítünk.

- Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszer energiavámpír módjára viselkedik…

- Igen, időről időre valamennyien beleesünk ebbe a hibába, hiszen ha valami baj ér bennünket, akkor jó figyelmet és szeretetet kapni a másiktól. De figyeljünk arra, ha negatív érzéseink vannak, bitang rossz hangulatban vagyunk valami vagy valaki miatt, ne traktáljunk ezzel senkit. Először próbáljunk saját magunkkal foglalkozni, keressük meg önmagunkban a hibát, és akkor hívjuk fel a másikat, amikor azt tudjuk mondani: rájöttem, hogy fogom ezt és ezt a problémát megoldani. Ezzel ugyanis nem energiát rabolunk, hanem mindketten töltődünk.